Szeptember 1-jétől vezették be a pedagógus-életpályamodellt, amelynek része az új bérezési rendszer is.
Szeptember 1-jétől vezették be a pedagógus-életpályamodellt, amelynek része az új bérezési rendszer is. A tanárok alapbére átlagosan 34 százalékkal nőtt, kivezetik azonban a túlóra- és a helyettesítési díjat, illetve több pótlékot is. A megmaradó juttatásoknál az illetményalap százalékában kötelező alsó, illetve felső határt állapítottak meg - a pontos összegről a legtöbb esetben a munkáltató dönt. A pedagógus-életpályamodellről és a béremelésről itt olvashattok részletesen.
Osztályfőnöki pótlékra az iskolai osztályfőnökökön kívül a kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetői feladatot ellátó alkalmazottak is jogosultak. Munkaközösség-vezetői pótlékra az a tanár jogosult, aki intézményi vagy intézmények közötti munkaközösség-, tanszak-, tagozat-, illetve szakosztályvezetői feladatot lát el.
A tagintézmény- és az intézményegység-vezető juttatását az intézményvezető-helyettesi pótlék felső határa alapján kell megállapítani, ha az adott intézményben a tanulói létszám meghaladja a 750 főt. 251-750 fő között az illetményalap 30 százalékára, ezalatt 20 százalékára (alsó határ) jogosult a tagintézmény vagy intézményegység vezetője. Az intézményvezető-helyettesi pótlék minimumát kapják a tagintézményvezető-, illetve intézményegységvezető-helyettesek is.
Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább ötven százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez. Nemzetiségi pótlékot kaphatnak azok a tanárok is, akik óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazzák - de csak abban az esetben, ha rendelkeznek szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.
Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi. A pótlék csak akkor jár, ha a tanár kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített ilyen gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.
Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból emaradott települések köznevelési intézményeiben dolgozó tanárok kaphatnak - az érintett települések jegyzékét kormányrendelet tartalmazza.
Intézményvezetői pótlékot és "címzetes igazgatói" címet kapnak azok, akik legalább tíz évig dolgoztak intézményvezetőként, és a megbízás lejárta vagy megszűnése után az intézményben maradtak. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.
A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak közül azok, akik beilleszkedési, magatartási, illetve tanulási zavarral küzdő gyermekekkel, tanulókkal foglalkoznak, felzárkóztatási pótlékot kaphatnak, illetve van ún. különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék is. Hány tanár, asszisztens, titkár alkalmazását finanszírozza az állam? Erről itt olvashattok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
