Ilyen portfóliót kell készíteniük a tanároknak ahhoz, hogy többet keressenek

Portfóliót kell készíteniük azoknak a tanároknak, akik magasabb fizetési kategóriába szeretnének kerülni. A többéves tapasztalattal és szakvizsgával rendelkezők 2014. április 30-ig jelentkezhetnek minősítő vizsgára, eddig kell feltölteni a portfóliót is: megnéztük, milyen dokumentumokat kell tartalmaznia.

  • Eduline
Stiller Ákos

A pedagógus-életpályamodell bevezetésével minden tanárt - a gyakornokok kivételével - a pedagógus I. fokozatba soroltak be, így a többéves szakmai tapasztalattal, illetve szakvizsgával rendelkező tanárok átmenetileg elvesztették bérelőnyüket. A pedagógus-életpályamodellről itt, a fizetési kategóriákról pedig itt olvashattok részletesen.

A több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező tanárok először 2014-ben kezdeményezhetik a minősítési eljárást. A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezők 2014. április 30-ig kérelmezhetik a pedagógus II. fokozatba való besorolásukat, 2015. január 1-jei kezdettel. A besorolás feltétele, hogy a tanár 2014. április 30-áig feltöltse portfólióját az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett informatikai rendszerbe - ez a felület még nem elérhető.

Az e-portfólió - a nevet, arcképet, illetve a szakmai adatokat tartalmazó borító és a tartalomjegyzék mellett - a szakmai önéletrajzból, a szakmai életút értékeléséből, a nevelő-oktató munka dokumentumaiból, a pedagógiai munkát befolyásoló szakmai és egyéb közéleti, illetve az önálló művészeti/alkotói tevékenységek bemutatásából, illetve az adott oktatási intézmény rövid bemutatásából áll.

Bedőné Fatér Tímea közoktatási szakértő prezentációja szerint a szakmai életút értékelésében kell bemutatni a pedagógiai szemléletet, a szakmai fejlődés fő állomásait, az erősségeket és hiányosságokat, illetve a szakmai célokat.

A nevelő-oktatómunka dokumentumai lehetnek például óratervek, szakköri tervek, az egyéni és csoportfoglalkozások tervei, projekt- és fejlesztési tervek, elektronikus tananyagok, tanulói dolgozatok, illetve az osztályfőnöki vagy csoportvezetői tevékenység dokumentumai. Fontos: a portfóliónak tartalmaznia kell legalább tíz tanóra kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét.

Ide tartozik annak a bemutatása is, hogy a pedagógus hogyan támogatja a tanuló személyiségének, egyéni képességeinek fejlődését, a közösségfejlesztést, az esélyteremtést és az integrációt. Be kell mutatni az alkalmazott tanulásszervezési, illetve értékelési módszereket, technikákat is.

A kollégákkal való együttműködést és az egyéni szakmai fejlődést is dokumentumokkal kell igazolni: ide tartozhat például a szakmai műhelyekben tartott előadás, a közös projektek vagy munkák bemutatása, óralátogatásokon készült jegyzetek, különböző jegyzőkönyvek, iskolán belüli publikációk vagy a továbbképzések anyagai. Csatolni kell az iskolán kívüli szakmai, szakmai-közéleti tevékenységgel, szakmai szervezeti, bizottsági vagy egyesületi tagsággal kapcsolatos dokumentumokat is.

Az önálló alkotói/művészeti tevékenységet 1-3 oldalban kell bemutatni, fotókat és más multimédiás anyagokat is lehet csatolni. Ezek lehetnek egyénileg fejlesztett vagy átdolgozott anyagok, de akár dekorációkról készült fényképek is. Egy oldalban kell bemutatni az adott iskola típusát, pedagógai programját, a diákok létszámát és szociális hátterét.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.