Ennyit kell dolgozniuk a tanároknak a 2013/2014-es tanévtől

Az idén vezetik be a pedagógus-életpályamodellt: heti 22-ről 32 órára nő a tanárok kötött munkaideje, amellyel az...

  • Eduline
Stiller Ákos

Az idén vezetik be a pedagógus-életpályamodellt: heti 22-ről 32 órára nő a tanárok kötött munkaideje, amellyel az intézményvezetők rendelkeznek. A kötött munkaidőben a tanár köteles a nevelési-oktatási, illetve pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha feladatait kizárólag az intézményen kívül tudja ellátni - ezeknek a körét a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg. A 2013/14-es tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.

22-26 óra: nevelés-oktatás

A 32-ből 22-26 órát kell neveléssel-oktatással - tanórákkal és egyéb foglalkozásokkal - kitölteni. A pedagógus-életpályamodell része az alapbér átlagosan 34 százalékos emelése. A túlóra- és helyettesítési díjat, illetve több pótlékot azonban kivezettek, így akár nettó 30 ezer forinttal is csökkenhet egyes tanárok fizetése: a részleteket itt olvashatjátok.

Egyéb foglalkozás lehet szakkör, önképzőkör; sportkör, tömegsport-foglalkozás; egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás; egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás; napközi; tanulószoba; tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás; pályaválasztást segítő foglalkozás; közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás; diákönkormányzati foglalkozás.

Az egyéb foglalkozások kategóriájába tartoznak a következők is: felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás; tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint olyan, az iskola pedagógiai programjában rögzített osztály- vagy csoportfoglalkozás, amely a tanítási órákon nem valósítható meg.

Helyettesítések

További tanórai és egyéb foglalkozások megtartására akkor kötelezhetik a tanárokat, ha a helyettesítendő pedagógus munkaköre nincs betöltve, vagy ha a pályázat sikertelen volt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember, illetve ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Így indult a 2013/14-es tanév

A legfontosabb tudnivalók a diákoknak és a szülőknek

Ez vár a tanárokra az új tanévben

A maximális óraszám (26) fölött elrendelt tanórák és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon maximum kettő, egy tanítási héten maximum hat lehet. Helyettesítésre egy tanárt tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napon lehet kötelezni.

Plusz 6-10 óra az iskolában

A fennmaradó időt a következő tevékenységekkel lehet kitölteni: foglalkozások, tanítási órák előkészítése; a tanulók teljesítményének értékelése; az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése; a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása; előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete; a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása; a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása; eseti helyettesítés; a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység; az intézményi dokumentumok készítése, vezetése.

A 32 órából fennmaradó 6-10 órába kell - elvileg - beleférnie a következő feladatoknak is: szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása; osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység; pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása; a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel; munkaközösség-vezetés; az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés; környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása; iskolai szertár fejlesztése, karbantartása; hangszerkarbantartás megszervezése; különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint a pedagógiai program célrendszerének megfelelő bármilyen egyéb feladat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.