Az idén vezetik be a pedagógus-életpályamodellt: heti 22-ről 32 órára nő a tanárok kötött munkaideje, amellyel az...
Az idén vezetik be a pedagógus-életpályamodellt: heti 22-ről 32 órára nő a tanárok kötött munkaideje, amellyel az intézményvezetők rendelkeznek. A kötött munkaidőben a tanár köteles a nevelési-oktatási, illetve pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha feladatait kizárólag az intézményen kívül tudja ellátni - ezeknek a körét a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg. A 2013/14-es tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.
A 32-ből 22-26 órát kell neveléssel-oktatással - tanórákkal és egyéb foglalkozásokkal - kitölteni. A pedagógus-életpályamodell része az alapbér átlagosan 34 százalékos emelése. A túlóra- és helyettesítési díjat, illetve több pótlékot azonban kivezettek, így akár nettó 30 ezer forinttal is csökkenhet egyes tanárok fizetése: a részleteket itt olvashatjátok.
Egyéb foglalkozás lehet szakkör, önképzőkör; sportkör, tömegsport-foglalkozás; egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás; egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás; napközi; tanulószoba; tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás; pályaválasztást segítő foglalkozás; közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás; diákönkormányzati foglalkozás.
Az egyéb foglalkozások kategóriájába tartoznak a következők is: felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás; tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint olyan, az iskola pedagógiai programjában rögzített osztály- vagy csoportfoglalkozás, amely a tanítási órákon nem valósítható meg.
Helyettesítések
További tanórai és egyéb foglalkozások megtartására akkor kötelezhetik a tanárokat, ha a helyettesítendő pedagógus munkaköre nincs betöltve, vagy ha a pályázat sikertelen volt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember, illetve ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
| Így indult a 2013/14-es tanév |
A maximális óraszám (26) fölött elrendelt tanórák és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon maximum kettő, egy tanítási héten maximum hat lehet. Helyettesítésre egy tanárt tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napon lehet kötelezni.
Plusz 6-10 óra az iskolában
A fennmaradó időt a következő tevékenységekkel lehet kitölteni: foglalkozások, tanítási órák előkészítése; a tanulók teljesítményének értékelése; az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése; a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása; előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete; a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása; a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása; eseti helyettesítés; a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység; az intézményi dokumentumok készítése, vezetése.
A 32 órából fennmaradó 6-10 órába kell - elvileg - beleférnie a következő feladatoknak is: szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása; osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység; pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása; a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel; munkaközösség-vezetés; az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés; környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása; iskolai szertár fejlesztése, karbantartása; hangszerkarbantartás megszervezése; különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint a pedagógiai program célrendszerének megfelelő bármilyen egyéb feladat.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
