Az életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat - mondta napirend előtt az Országgyűlésben Ikotity István LMP-s képviselő.
Ikotity István (LMP) szerint a pedagógus-életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat. A közszféra legjobban bérezett dolgozóinak kell lenniük a pedagógusoknak és az LMP minden költségvetési száz forintból húszat, azaz a GDP 10 százalékát az oktatásra költené - ismertette.
Hozzátette: "alsó hangon" duplájára kellene emelni a kezdő tanárok mostani nettó 117-130 ezer forintos fizetését. Sürgette a nevelést, oktatást segítők bérrendezését is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az jó hír, hogy egymással versenyezve nőnek ágazatokban a fizetések. Az viszont rossz hír mindenkinek - mondta - , hogy az LMP megszüntetné az arányos adózási rendszert, megnövelné az adókat. Ismertetése szerint egy általános iskolában tanító 2010-ben bruttó 204 ezer forintot keresett, most 302 ezer forintot.
Egy középiskolában tanító pedagógus 2010-ben 238 ezer forint bruttó fizetést kapott, jelenleg 313 ezer forintot kap - tette hozzá. Kitért arra, hogy a nevelő munkát segítők idén év elején tíz százalékos emelésben részesültek.
Tényleg csak egy évre szól a tanárok béremelése, jövőre újra döntenek az igazgatók
„Azért kapják meg a kollégák határozott időre a béremelést, hogy minden évben lehetőségük legyen eldönteni az intézményeknek, élnek a differenciálás lehetőségével vagy sem" - írja pénteki közleményében a Klebelsberg Központ. Vagyis a "gyengén teljesítő" pedagógusok nem lehetnek biztosak abban, hogy jövőre is megkapják az emelést.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
