Humbug, hogy el lehet venni a tanár szabadságát, de meg lehet nyomorítani például portfólióírással

"Fiatal pedagógusként annyi mindenben hittem én is, amiről 32 év tanítás, és sok száz oldal szakirodalom átrágása után már tudom, hogy csak mítoszok voltak" – írja a Taní-Tani Online-on megjelent írásában Asztalos György magyar-fizika szakos tanár, aki egyebek mellett úgy véli, „humbug az, hogy elvehető a pedagógus szabadsága. Megnyomorítható például portfólióírással és egyéb szekatúrákkal, de kisugárzását egy rendszer sem tudja elvenni”.

  • Eduline
Mónus Márton

A pedagógus szerint mítosz, hogy vannak olyan módszerek, amelyeket ha alkalmazunk, akkor automatikusan magas lesz az oktatás színvonala. „Például mennyire jó ötlet, amit Winkler Márta csinál a Kincskereső Iskolában, vagy a KIP-módszer Hejőkeresztúron. Az eredmények önmagukért beszélnek. Vajon akkor minden iskolában így kellene tanítani? Ezek a módszerek azon pedagógusok kezében működnek, akik szívvel-lélekkel csinálják, és alkalmasak is erre a munkára. Ezért nem lehet csak úgy adaptálni őket. A módszerek csak – fontos – eszközök, olyanok, mint egy jó szike a sebész kezében, de az ember a döntő” – írja.

Hozzáteszi: azt is nagyon sokat lehet hallani, hogy mennyire fontos a számítógép, a projektor, az okostelefon a minőségi pedagógiai munkához, ám véleménye szerint ezeket lehet jól és rosszul is használni, velük és nélkülük is lehet eredményes és eredménytelen egy pedagógus.

Asztalos György a pedagógiai mítoszok közé sorolja azt is, hogy a tanítás eredményessége és a csoport létszáma között fordított arányosság van. „Hát ez egy makacs képzet. Az elit iskolákban csoportbontásban folyik a matematika vagy más tárgyak oktatása, és így azt hisszük, sokkal eredményesebbek vagyunk. Ezt a szülőknek is jól el lehet adni. Az igazság az, hogy pont a jó szülői háttérrel rendelkező iskolákban ez teljesen felesleges, hiszen egy 25 fős osztályban ugyanolyan jól lehet tanítani a matematikát, mint egy 12 fős csoportban. Ezt számos vizsgálat igazolta” – írja.

„Sokszor lehet hallani, hogy a magyar oktatás elavult, minek annyit magoltatni a gyerekeket, korszerű, életközeli dolgokat kellene tanítani. A jó pedagógus megtalálja az érdekes, értelmes témákat. Rossz könyvvel vagy amellett is tud jól tanítani, és ez igaz volt bármelyik diktatúrában is. Mert humbug az, hogy elvehető a pedagógus szabadsága. Megnyomorítható például portfólióírással és egyéb szekatúrákkal, de kisugárzását egy rendszer sem tudja elvenni” – írja. A teljes cikket a Taní-Tani Online-on olvashatjátok el.

A pedagógusminősítés nem más, mint egy színpadi mutatvány?

"Unokáim, testvéreim unokái, szomszédgyerekek és tanítványok egytől egyig arról számolnak be, hogy a tanárnéni/bácsi minősülős órája színpadi mutatvány volt, a legkevésbé sem hasonlított a hétköznapira" - olvasható a pedagógusminősítési rendszerről abban az olvasói levélben, amelyet a Független Tanerők Hangja nevű Facebook-csoport tett közzé.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.