Az óvodával összevont bölcsőde felszámolására nem csak pénz, szakemberi gárda sincsen.
Bajban vannak a kis falvak: szeptembertől nem üzemeltethetnek bölcsődével összevont óvodát, más megoldásra viszont se pénz, se szakember - írja a Népszava.
Eddig csak a tízezer főnél nagyobb városokban volt kötelező bölcsődét működtetni, most azonban minden olyan településen mini-, családi- és munkahelyi bölcsődéket kellene kialakítani, ahol legalább negyven, 3 év alatti gyermek él vagy ahol legalább 5 gyermek szülei igénylik az ellátást. A kis falvakban ez nem csak anygilag megoldhatatlan: már az óvónőket is lasszóval kell fogni - írják hozzá.
A változtatás nem csak azokat a gyerekeket érinti, akik elmúltak kétévesek, de még nem töltötték be harmadik évüket, így nem vehetik fel őket a normál óvodába, hanem szüleiket is. Ezért van olyan falu, ahol titokban szervezték meg a kicsik felügyeletét.
Azok az anyukák, akik a GYED letelte után visszamennének dolgozni, nehéz helyzetbe kerülnek: vagy elviszik gyereküket egy városi bölcsődébe, mert a környező falvak nincsenek ilyen intézmények vagy otthon maradnak velük még egy évig. Utóbbi esetben vállalniuk kell a havi 25 ezer forintos GYED-del járó szűkös megélhetést - mondta el a lapnak Nagy Marina, a komlóskai összevont óvoda-bölcsőde vezetője.
A pedagóguskar elnöke nem tudta, hogy csak velük egyeztettek az óvodások nemzeti neveléséről
" Nem tudtam, hogy csak velünk egyeztettek erről. Nem tartom jó ötletnek" - mondta az óvodai alapprogram módosítását megelőző egyeztetésről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. A Népszavának azt mondta, jobb lett volna kikérni más szervezetek szakmai véleményét is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
