Nincs megoldás az óvodákból kitiltott kétévesek helyzetére?

Az óvodával összevont bölcsőde felszámolására nem csak pénz, szakemberi gárda sincsen.

  • Eduline
pixabay.com

Bajban vannak a kis falvak: szeptembertől nem üzemeltethetnek bölcsődével összevont óvodát, más megoldásra viszont se pénz, se szakember - írja a Népszava.

Eddig csak a tízezer főnél nagyobb városokban volt kötelező bölcsődét működtetni, most azonban minden olyan településen mini-, családi- és munkahelyi bölcsődéket kellene kialakítani, ahol legalább negyven, 3 év alatti gyermek él vagy ahol legalább 5 gyermek szülei igénylik az ellátást. A kis falvakban ez nem csak anygilag megoldhatatlan: már az óvónőket is lasszóval kell fogni - írják hozzá.

A változtatás nem csak azokat a gyerekeket érinti, akik elmúltak kétévesek, de még nem töltötték be harmadik évüket, így nem vehetik fel őket a normál óvodába, hanem szüleiket is. Ezért van olyan falu, ahol titokban szervezték meg a kicsik felügyeletét.

Azok az anyukák, akik a GYED letelte után visszamennének dolgozni, nehéz helyzetbe kerülnek: vagy elviszik gyereküket egy városi bölcsődébe, mert a környező falvak nincsenek ilyen intézmények vagy otthon maradnak velük még egy évig. Utóbbi esetben vállalniuk kell a havi 25 ezer forintos GYED-del járó szűkös megélhetést - mondta el a lapnak Nagy Marina, a komlóskai összevont óvoda-bölcsőde vezetője.

A pedagóguskar elnöke nem tudta, hogy csak velük egyeztettek az óvodások nemzeti neveléséről

" Nem tudtam, hogy csak velünk egyeztettek erről. Nem tartom jó ötletnek" - mondta az óvodai alapprogram módosítását megelőző egyeztetésről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. A Népszavának azt mondta, jobb lett volna kikérni más szervezetek szakmai véleményét is.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.