Így ellenőrzik a tanárok munkáját 2014-től: milyenek lesznek az óralátogatások?

A szeptemberben bevezetett pedagógus-életpályamodell alapján a tanárok minősítési eljárásának része az óralátogatás is: milyen szempontok alapján értékelik a pedagógusok munkáját a szakértők? Milyen dokumentumokat vizsgálnak? Itt vannak a legfontosabb információk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Az óralátogatás időpontját előzetesen egyezteti a szaktantárgyi szakértő, az adott iskola igazgatója és a pedagógus – az óra előtt a szakértő összefoglalja a látogatás menetét és a megfigyelés szempontjait, a tanár pedig az adott osztályról és a tanóra előzményeiről (például a házi feladatokról) számol be, és megmutatja az óratervet.

A szakértő az órán a tanár szakmai és tantárgyi tudását vizsgálja, és különböző szempontok alapján értékeli a pedagógus munkáját, ún. foglalkozásmegfigyelési naplót és jegyzeteket készít. Tisztában van-e a tanár a tantárgy legfrissebb tudományos eredményeivel? Azt is tudja, hogyan lehet ezeket a gyakorlatban alkalmazni? Megnézi azt is, hogy az óraterv mennyiben illeszkedik a Nemzeti alaptantervben meghatározott célokhoz.

Minden a tanfelügyeletről

A tanfelügyeleti rendszer 2014-ben indul élesben: a kísérleti programban eddig 700 tanárt ellenőriztek. A tanfelügyelet három területre irányul majd: az egyes pedagógusok munkáját értékelik azonos szempontok szerint, fenntartótól függetlenül, az iskola vezetőjét ellenőrzik, és magát az intézményt is értékelik majd. A tanároknál alkalmazott módszerekről itt, az értékelési szempontokról pedig itt olvashattok.

Mennyire tudja motiválni a tanár a diákokat? Hozzáigazítja-e a tanulási feladatokat a tanulók aktuális érzelmi, fizikai állapotához, és mennyire képes a személyiségüket fejleszteni? Érvényesíti-e az egyéni bánásmódot? Megfelelően foglalkozik-e a speciális tanulási igényű diákokkal? Tudja-e őket integrálni?

Az óralátogatás után a pedagógus és a szakértő közösen elemzi a látottakat – ekkor beszélhetik meg például azt, hogyan értékeli a tanár a saját munkáját, milyen tanulságokat és javaslatokat lehet megfogalmazni, de olyan részleteket is átbeszélhetnek, mint hogy a tanár miért tért el az óratervtől.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.