Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal meghirdette az OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) főbb szabályait és időpontjait a 2018/19-es tanévre.
Kik jelentkezhetnek OKTV-re?
Végzős vagy 11-es középiskolás diákok, akik nappali rendszerű képzésben vesznek részt.
Hogyan és meddig lehet jelentkezni?
A jelentkezést az adott iskola igazgatójához kell benyújtani 2018. szeptember 21-ig.
Hogyan épül fel a verseny?
A versenyek két vagy három fordulósak, és egy, két, illetve három kategóriában zajlanak. A kategóriák meghatározásáról a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben lehet olvasni. A versenyek egyes fordulói – kivéve a mozgóképkultúra és médiaismeret verseny második (döntő) fordulóját – kategóriánként legfeljebb 1 naposak. A mozgóképkultúra és médiaismeret második (döntő) fordulója két napos. Egy-egy forduló írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok teljesítéséből állhat.
Hol lesznek a különböző fordulók?
A háromfordulós versenyeknél az első fordulót (a vizuális kultúra kivételével) az iskola, a második fordulót a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározottak szerint az Oktatási Hivatal szervezi a kijelölt helyszíneken, a döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le. A kétfordulós versenyeknél pedig az első fordulót (a mozgóképkultúra és médiaismeret kivételével) az iskola, a döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le.
A részletes felhívást a kormany.hu oldalán találjátok.
Felvételi 2018: hány pluszpontot kaphattok az OKTV-helyezésért?
Hány pont jár a 2018-as felvételin az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőseinek? Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpont jár a felvételizőknek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
