Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal meghirdette az OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) főbb szabályait és időpontjait a 2018/19-es tanévre.
Kik jelentkezhetnek OKTV-re?
Végzős vagy 11-es középiskolás diákok, akik nappali rendszerű képzésben vesznek részt.
Hogyan és meddig lehet jelentkezni?
A jelentkezést az adott iskola igazgatójához kell benyújtani 2018. szeptember 21-ig.
Hogyan épül fel a verseny?
A versenyek két vagy három fordulósak, és egy, két, illetve három kategóriában zajlanak. A kategóriák meghatározásáról a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben lehet olvasni. A versenyek egyes fordulói – kivéve a mozgóképkultúra és médiaismeret verseny második (döntő) fordulóját – kategóriánként legfeljebb 1 naposak. A mozgóképkultúra és médiaismeret második (döntő) fordulója két napos. Egy-egy forduló írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok teljesítéséből állhat.
Hol lesznek a különböző fordulók?
A háromfordulós versenyeknél az első fordulót (a vizuális kultúra kivételével) az iskola, a második fordulót a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározottak szerint az Oktatási Hivatal szervezi a kijelölt helyszíneken, a döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le. A kétfordulós versenyeknél pedig az első fordulót (a mozgóképkultúra és médiaismeret kivételével) az iskola, a döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le.
A részletes felhívást a kormany.hu oldalán találjátok.
Felvételi 2018: hány pluszpontot kaphattok az OKTV-helyezésért?
Hány pont jár a 2018-as felvételin az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőseinek? Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpont jár a felvételizőknek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
