Ezzel a versennyel többletpontot szerezhettek a felvételin: infók, határidők, szabályok

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal meghirdette az OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) főbb szabályait és időpontjait a 2018/19-es tanévre.

  • Eduline

Kik jelentkezhetnek OKTV-re?

Végzős vagy 11-es középiskolás diákok, akik nappali rendszerű képzésben vesznek részt.

Hogyan és meddig lehet jelentkezni?

A jelentkezést az adott iskola igazgatójához kell benyújtani 2018. szeptember 21-ig.

Hogyan épül fel a verseny?

A versenyek két vagy három fordulósak, és egy, két, illetve három kategóriában zajlanak. A kategóriák meghatározásáról a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben lehet olvasni. A versenyek egyes fordulói – kivéve a mozgóképkultúra és médiaismeret verseny második (döntő) fordulóját – kategóriánként legfeljebb 1 naposak. A mozgóképkultúra és médiaismeret második (döntő) fordulója két napos. Egy-egy forduló írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok teljesítéséből állhat.

Hol lesznek a különböző fordulók?

A háromfordulós versenyeknél az első fordulót (a vizuális kultúra kivételével) az iskola, a második fordulót a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározottak szerint az Oktatási Hivatal szervezi a kijelölt helyszíneken, a döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le. A kétfordulós versenyeknél pedig az első fordulót (a mozgóképkultúra és médiaismeret kivételével) az iskola, a döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le.

A részletes felhívást a kormany.hu oldalán találjátok.

Felvételi 2018: hány pluszpontot kaphattok az OKTV-helyezésért?

Hány pont jár a 2018-as felvételin az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőseinek? Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpont jár a felvételizőknek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.