Munkatervet dolgoznak ki az oktatás feladatairól

Munkatervet dolgoz ki az Európai Bizottság az oktatás feladatairól az európai biztonság és társadalmi kohézió erősítésében - közölte kedden Párizsban Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa az uniós szakminiszterek rendkívüli találkozóját követően.

  • MTI

A magyar biztos szerint a párizsi és koppenhágai terrortámadásokat követően alapvető elkötelezettség és konszenzus alakult ki Európában, hogy ezt a gondot kezelni kell az oktatásban. Egyes tagállamokban már a közeljövőben komoly intézkedések várhatók az állampolgársági ismeretek és a szociális kohézió erősítése területén. Az Európai Bizottság pedig a miniszterek által az európai értékek megerősítése céljából Párizsban elfogadott közös nyilatkozat alapján még idén munkatervet dolgoz ki a konkrét eszközökről.

Túry Gergely

Az uniós szakminiszterek az Európai Bizottság és a francia oktatási tárca közös kezdeményezésére találkoztak Párizsban, ahol az oktatásnak az Európa biztonságában, az európai értékek erősítésében és a radikalizáció megakadályozásában betöltött szerepéről tárgyaltak. A megbeszélés alapvető célja az volt, hogy a résztvevők megosszák egymással tapasztalataikat és a bevált gyakorlatokat az oktatás területén a társadalmi beilleszkedési zavarok megszüntetése, a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése, illetve az alapvető állampolgári jogok tanítása érdekében.

Navracsics Tibor sikernek nevezte, hogy a tanácskozáson 25 tagállam miniszteri vagy államtitkári szinten képviseltette magát. A hozzászólásokból véleménye szerint kiderült, hogy "alapvető elkötelezettség és konszenzus van a probléma megítélésben".

Szó volt az Erasmus+-ról is

Az MTI kérdésére a biztos a tanácskozáson elhangzott példák közül kiemelte azokat, amelyek a demokratikus szocializációra és értékekre való nevelést már óvodás korban megkezdik és a gyerekek egész szocializációs folyamatát végigkísérik. Navracsics szerint az Európai Bizottságnak megbízható partnernek kell lennie a tagállamok közti kapcsolatteremtésben a bevált gyakorlatok megosztásához. Ennek érdekében az oktatási és szakképzési célkitűzések idei újragondolása során az Európai Bizottság a társadalmi kohézió erősítésére, valamint a pénzügyi források, többek között az Erasmus+ célzottabb felhasználására tesz majd javaslatokat az év második felében.

A vendéglátó Franciaország tárcavezetője, Najat Vallaud-Belcakem emlékeztetett arra, hogy Európa a demokrácia, a tolerancia és az emberek közti egyenlőség értékeire épül. Miután az év eleji terrortámadások után egyértelművé vált, hogy a teljes európai társadalmat érinti a vallási intolerancia és a szélsőségek erősödése, az alapvető európai értékeknek a megerősítésére európai szinten is szükség van - hangsúlyozta a francia miniszter. Annak ellenére, hogy az Európai Unióban az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, a párizsi találkozó szerinte annak a jele, hogy európai szinten is megvan a szándék a közös fellépésre.

A felvetett javaslatok alapján a programterv részleteit az állampolgársági ismeretek tanításához, valamint a radikalizáció elleni küzdelemhez május 18-án vitatják meg a tárcavezetők. Magyarország egyebek mellett az ott érettségi követelménynek számító közösségi tevékenység ismertetésével járulhat hozzá az egymás iránti tolerancia erősítéséhez - mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára az MTI-nek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.