Kiderítették, kiket fenyeget az okostelefon-függőség

A lányok kétszer annyira hajlamosak az okostelefon-függőségre, mint a fiúk, ami abból adódhat, hogy többet használják a közösségi médiát és az üzenetküldő szolgáltatásokat - ezt állapította meg egy kedden közétett dél-koreai tanulmány.

  • MTI

Egy szöuli egyetem kutatása arra az eredményre jutott, hogy sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek mobilfüggők azok a diáklányok, akik fogyasztanak alkoholt, rosszabb a tanulmányi teljesítményük vagy éjfél után fekszenek le. A kutatásban 1796 serdülőkorú, átlagosan 14,9 éves diák, 820 fiú és 976 lány adatait használták fel.

A lányok körében 23,9 százalék volt a mobilfüggőség kockázata, a fiúknál 15,1 százalék. Az alkoholt fogyasztó diákoknál viszont 1,7 százalékkal nagyobb volt a kockázat a többiekhez képest.

A vizsgálat szerint a fiúk közösségimédia-használata 26,5 százalékos volt, a lányoknál viszont 41,2 százalék. Az üzenetküldő applikációkat a fiúk 12,8 százalékban, a lányok 23,6 százalékban használták.

A mobilfüggőség és az éjszakai alvás hossza között szintén kimutatható kapcsolatot találtak a Pediatrics and Child Health folyóiratban megjelent tanulmány szerzői. A legnagyobb kockázatnak kitett serdülők 40,4 százaléka hat vagy annál kevesebb órát aludt éjszaka, míg az alacsony kockázatú csoportnak csak a 28,3 százaléka pihent ilyen keveset. A magasabb kockázatú csoport tagjai arra panaszkodtak, hogy nehezen alszanak el és nem érzik kipihentnek magukat reggel.

"Az alvás minősége serdülő korban hatással van a fejlődésre, az érzelmi stabilitásra, a tanulási képességre. Ezért alapvető, hogy kezeljük az okostelefon-függőséget, amely befolyásolja a megfelelő alvási szokásokat" - fogalmaztak a kutatók, akik szerint társadalmi szinten kell kifejleszteni a függőségmegelőzés eszközeit.

Meglepő adatok: minden második hároméves nyomkodja az okostelefont

Magyarországon a 3 évnél fiatalabb gyerekek 42 százaléka rendszeresen használ valamilyen okoseszközt, és kisiskolás korra ez a szám 89 százalékra nő. A felmérés szerint, amelyet az NN Biztosító megbízásából az NRC készített, a magyar szülők közel 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyermekük napi szinten használ valamilyen okoseszközt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.