Megrövidíthetik a nyári szünetet

Átgondolná a kormány a hosszú nyári szünetet valamint a tanítási napok átrendezését – mondta el Czunyiné Bertalan Judit az ATV reggeli műsorában.

  • Eduline

Shutterstock
Czunyiné Bertalan Judit az ATV ma reggeli adásában azt mondta, el kellene gondolkodni a hosszú nyári szünidőn, a tanítási napok számát másképpen kellene elosztani. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatásért felelős államtitkára úgy véli, célszerű lenne megrövidíteni a nyári szünetet, cserébe azonban hosszabb évközi szüneteket adnának. Példaként említette a húsvéti szünetet, ami szerinte nem is szünet, hiszen általában csak egy csütörtök-pénteket kapnak meg a diákok, húsvét hétfő után kedden pedig már iskola van.

Szerinte az újragondolásra azért is van szükség, mert a szülők számára is megterhelő lehet a diákok két és fél hónapos elhelyezését és felvigyázását megszervezni. Czunyiné szerint olyan megoldást kell találni, amiben a szülő biztonságban tudhatja a gyerekét, valamint nem kerül a családoknak aránytalanul sok pénzbe.

Beszélt a kilenc évfolyamos általános iskolákról is, e kapcsán elmondta, ha megállapodnak a bevezetésén, át kell gondolni a tananyagot is, hogy az alsóbb évfolyamokban a kompetenciákat tudják erősíteni. A kilenc évfolyamos általános iskoláról bővebb információt itt találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.