A tanév rendjének átgondolása indokolt, azonban szigorúan össze kellene kötni a tananyag mennyiségének és így a tanítási napok számának csökkentésével a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanév rendjének átstrukturálása indokolt felvetés, de szigorúan össze kell kötni a tananyag mennyiségének, így a tanítási napok számának csökkentésével.
Mendrey László PDSZ-elnök közleményében azt írta, ebben az esetben látja növelhetőnek az őszi, a téli és a tavaszi szünet napjainak számát.
Álláspontjuk szerint nem kell hozzányúlni a nyári szünethez sem. Már csak azért sem, mert június második felében és augusztus végén az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a hatékony tanítást az iskolákban - jegyezte meg. Hozzátette: ha az évközi szünetek hossza változatlan marad, akkor sem indokolt a nyári szünet megkurtítása, még a szülőkre való hivatkozással sem, hiszen minden iskolai tanítási szünet kiemelt feladatot ró a szülőkre, legyen szó bármelyik évszakról.
A szakszervezeti vezető a kilenc évfolyamos képzés bevezetésének felvetését is mindenképpen indokoltnak tartja, hiszen a romló eredményességi mutatók egyértelműen jelzik: lépéskényszer van. Az átalakítás kidolgozása nem nélkülözheti a széleskörű szakmai egyeztetést, az ott kialakuló többségi álláspont figyelembevételét - közölte.
Mendrey László kiemelte: a kilenc évfolyamos szisztéma bevezetése felveti az egész oktatási rendszer átalakításának szükségességét, a tankötelezettségi korhatártól kezdve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kérdésén át a pedagógusképzés átalakításáig bezárólag. Bár az idő sürget, kapkodni nem szabad. A finneknél negyven, a lengyeleknél kilenc évet vettek igénybe az előkészületek - jegyezte meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
