Lépéskényszer van: a teljes oktatási rendszert át kell alakítani

A tanév rendjének átgondolása indokolt, azonban szigorúan össze kellene kötni a tananyag mennyiségének és így a tanítási napok számának csökkentésével a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint.

  • MTI

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanév rendjének átstrukturálása indokolt felvetés, de szigorúan össze kell kötni a tananyag mennyiségének, így a tanítási napok számának csökkentésével.

Mendrey László PDSZ-elnök közleményében azt írta, ebben az esetben látja növelhetőnek az őszi, a téli és a tavaszi szünet napjainak számát.

Álláspontjuk szerint nem kell hozzányúlni a nyári szünethez sem. Már csak azért sem, mert június második felében és augusztus végén az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a hatékony tanítást az iskolákban - jegyezte meg. Hozzátette: ha az évközi szünetek hossza változatlan marad, akkor sem indokolt a nyári szünet megkurtítása, még a szülőkre való hivatkozással sem, hiszen minden iskolai tanítási szünet kiemelt feladatot ró a szülőkre, legyen szó bármelyik évszakról.

Még több infó

Nem 9 osztályos általános iskolára, hanem kevesebb tananyagra volna szükség

Megrövidíthetik a nyári szünetet

Mikor kezdődik, meddig tart az idei nyári szünet?

Tíz mobilapp, amit kötelező letölteni a nyári szünetre

Tíz dolog, amit meg kell tennetek, még mielőtt véget ér a nyári szünet

A szakszervezeti vezető a kilenc évfolyamos képzés bevezetésének felvetését is mindenképpen indokoltnak tartja, hiszen a romló eredményességi mutatók egyértelműen jelzik: lépéskényszer van. Az átalakítás kidolgozása nem nélkülözheti a széleskörű szakmai egyeztetést, az ott kialakuló többségi álláspont figyelembevételét - közölte.

Mendrey László kiemelte: a kilenc évfolyamos szisztéma bevezetése felveti az egész oktatási rendszer átalakításának szükségességét, a tankötelezettségi korhatártól kezdve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kérdésén át a pedagógusképzés átalakításáig bezárólag. Bár az idő sürget, kapkodni nem szabad. A finneknél negyven, a lengyeleknél kilenc évet vettek igénybe az előkészületek - jegyezte meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.