Nulladik óra: az oktatási államtitkárság szerint az iskolák döntenek

Az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat - közölte az oktatási államtitkárság.

  • Eduline
Túry Gergely

A nevelési-oktatási intézményekben a reggel nyolc óra előtt kezdődő tanítási órát – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát alapvetően helyben, a köznevelési intézményben eldöntendő kérdés, hogy legyen-e nulladik óra, ami nem kötelező, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít erre - közölte az oktatási államtitkárság a Magyar Időkkel.

A lapnak azt írták, a hetedik és nyolcadik óra kérdése ügyében a kormányrendelet azzal korlátozza a tanulók óraszámát, hogy felső határt ír elő. Egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az elsőtől a harmadik évfolyamig, negyediktől nyolcadikig ez hét tanórára növekedhet. A nyolcadik óra mint felső határ pedig csak a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig jelenhet meg, ám az adott nevelési-oktatási intézmény döntheti el, hogy él-e a lehetőséggel. A két tanítási nyelvű iskolákban ennél eggyel magasabb lehet az óraszám.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a másfél héttel ezelőtti diáktüntetés szervezői tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól. Ha ez nem történik meg, folytatják a tüntetést. 

Többek között azt követelik, hogy töröljék el a nulladik órákat, ne legyen hosszabb a tanév, hozzanak létre névtelen tanárértékelő rendszert, amelynek az eredményei nyilvánosak, az általános iskolákban 25-re, a középiskolákban 30-ra csökkentsék a maximális óraszámot.

Ultimátumot adtak a kormánynak a tüntető diákok. De mit is követelnek?

Több ezren tüntettek péntek este Budapesten igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszerért, sőt ultimátumot is adtak a kormánynak. De pontosan mit követelnek a diákok? A diákok tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól.

Borzasztó körforgás: keményen beolvasott az oktatáspolitikusoknak egy diák a Facebookon

Egy nap alatt majdnem kilencezren lájkolták és háromezren osztották meg annak a középiskolásnak a Facebook-posztját, aki az Oktatási Hivatalnak címzett levelében arra panaszkodik, a rengeteg tanóra, az ingázás és a tanulás miatt sem sportolásra, sem a barátaira, sem szórakozásra nem jut ideje. "Minden egyes nap egy borzasztó körforgás" - írja.

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.

Új vezetői tisztség jön létre az Oktatási Hivatalban: több adat és hatásvizsgálat alapozhatja meg a döntéseket

Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.