Nulladik óra: az oktatási államtitkárság szerint az iskolák döntenek

Az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat - közölte az oktatási államtitkárság.

  • Eduline
Túry Gergely

A nevelési-oktatási intézményekben a reggel nyolc óra előtt kezdődő tanítási órát – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát alapvetően helyben, a köznevelési intézményben eldöntendő kérdés, hogy legyen-e nulladik óra, ami nem kötelező, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít erre - közölte az oktatási államtitkárság a Magyar Időkkel.

A lapnak azt írták, a hetedik és nyolcadik óra kérdése ügyében a kormányrendelet azzal korlátozza a tanulók óraszámát, hogy felső határt ír elő. Egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az elsőtől a harmadik évfolyamig, negyediktől nyolcadikig ez hét tanórára növekedhet. A nyolcadik óra mint felső határ pedig csak a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig jelenhet meg, ám az adott nevelési-oktatási intézmény döntheti el, hogy él-e a lehetőséggel. A két tanítási nyelvű iskolákban ennél eggyel magasabb lehet az óraszám.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a másfél héttel ezelőtti diáktüntetés szervezői tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól. Ha ez nem történik meg, folytatják a tüntetést. 

Többek között azt követelik, hogy töröljék el a nulladik órákat, ne legyen hosszabb a tanév, hozzanak létre névtelen tanárértékelő rendszert, amelynek az eredményei nyilvánosak, az általános iskolákban 25-re, a középiskolákban 30-ra csökkentsék a maximális óraszámot.

Ultimátumot adtak a kormánynak a tüntető diákok. De mit is követelnek?

Több ezren tüntettek péntek este Budapesten igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszerért, sőt ultimátumot is adtak a kormánynak. De pontosan mit követelnek a diákok? A diákok tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól.

Borzasztó körforgás: keményen beolvasott az oktatáspolitikusoknak egy diák a Facebookon

Egy nap alatt majdnem kilencezren lájkolták és háromezren osztották meg annak a középiskolásnak a Facebook-posztját, aki az Oktatási Hivatalnak címzett levelében arra panaszkodik, a rengeteg tanóra, az ingázás és a tanulás miatt sem sportolásra, sem a barátaira, sem szórakozásra nem jut ideje. "Minden egyes nap egy borzasztó körforgás" - írja.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.