Idén már nagyjából 5 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, a kormány tervei hatására ez a szám még drasztikusabban csökkenhet.
Nagyon rossz üzenet a szülőknek és a diákoknak a kötelező középiskolai felvételi bevezetése; azt jelenti, hogy a kormány szelektálni fog az iskolások között - vélekedett Galló Istvánné a Népszavának.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt is kifejtette, hogy ezen intézkedések miatt hosszú távon a felsőoktatásba jelentkezők száma is csökkenni fog.
"A cél az, hogy a mostaninál is kevesebb gyerek jusson be középiskolába, majd egyetemre. A kötelező felvételivel erősen rostálhatják a diákokat, ez nagyon káros lehet. Nem tudjuk, kivel egyeztettek minderről, a PSZ-szel, illetve a Pedagógusok Sztrájkbizottságával biztos, hogy nem" - fogalmazott az érdekvédő a Népszavának.
Mint azt már megírtuk, Palkovics László oktatási államtitkár múlt hét csütörtökön jelentette be, hogy 2019-től kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, központilag szabnák meg, hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába.
Radó Péter oktatásügyi elemző véleménye szerint a kormány intézkedéseinek célja az, hogy a szakgimnáziumok és a szakiskolák felé terelje a diákokat, pótolva ezzel a hiányszakmák dolgozóit. Azonban ezzel intenzíven belenyúlnak a nyolcadikosok pályaválasztási elképzeléseibe. Ugyanis aki nem kerül be a csökkentett férőhelyek miatt gimnáziumba, az később kevés eséllyel jut tovább a felsőoktatásba - fejtette ki Radó.
"Az meg sem fordul az oktatásirányítók fejében, hogy a diákok a gimnáziumi érettségi után tanuljanak szakmát. A melós maradjon buta. A szakgimnáziumi érettségivel pedig ne ámítsák a szülőket, diákokat" - fogalmazott Galló Istvánné.
A gimnáziumi férőhelyek mellett a felső tagozatok működése is veszélyben van. 2015-ben írt arról a vs.hu, hogy több vidéki kislétszámú iskola felső tagozatát megszűntetnék és körzeti iskolákba irányítanák a helyi diákokat. Elsősorban a 150 tanulólétszám alatti iskokájat akarják központosítani, illetve a Klik már körülbelől 180 intézményt keresett meg azzal, hogy befogadóiskolát csinálnának belőlük. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására pedagógusok veszíthetik el állásaikat, a Pedagógusok Szakszervezetének számítása szerint mintegy 2800 álláshely lehet veszélyben.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
