Nem csak a gimnazisták, az egyetemek is bajba kerülhetnek a kormány terve miatt?

Idén már nagyjából 5 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, a kormány tervei hatására ez a szám még drasztikusabban csökkenhet.

  • Eduline

Nagyon rossz üzenet a szülőknek és a diákoknak a kötelező középiskolai felvételi bevezetése; azt jelenti, hogy a kormány szelektálni fog az iskolások között - vélekedett Galló Istvánné a Népszavának.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt is kifejtette, hogy ezen intézkedések miatt hosszú távon a felsőoktatásba jelentkezők száma is csökkenni fog.

"A cél az, hogy a mostaninál is kevesebb gyerek jusson be középiskolába, majd egyetemre. A kötelező felvételivel erősen rostálhatják a diákokat, ez nagyon káros lehet. Nem tudjuk, kivel egyeztettek minderről, a PSZ-szel, illetve a Pedagógusok Sztrájkbizottságával biztos, hogy nem" - fogalmazott az érdekvédő a Népszavának.

Mint azt már megírtuk, Palkovics László oktatási államtitkár múlt hét csütörtökön jelentette be, hogy 2019-től kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, központilag szabnák meg, hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába.

Radó Péter oktatásügyi elemző véleménye szerint a kormány intézkedéseinek célja az, hogy a szakgimnáziumok és a szakiskolák felé terelje a diákokat, pótolva ezzel a hiányszakmák dolgozóit. Azonban ezzel intenzíven belenyúlnak a nyolcadikosok pályaválasztási elképzeléseibe. Ugyanis aki nem kerül be a csökkentett férőhelyek miatt gimnáziumba, az később kevés eséllyel jut tovább a felsőoktatásba - fejtette ki Radó.

"Az meg sem fordul az oktatásirányítók fejében, hogy a diákok a gimnáziumi érettségi után tanuljanak szakmát. A melós maradjon buta. A szakgimnáziumi érettségivel pedig ne ámítsák a szülőket, diákokat" - fogalmazott Galló Istvánné.

A gimnáziumi férőhelyek mellett a felső tagozatok működése is veszélyben van. 2015-ben írt arról a vs.hu, hogy több vidéki kislétszámú iskola felső tagozatát megszűntetnék és körzeti iskolákba irányítanák a helyi diákokat. Elsősorban a 150 tanulólétszám alatti iskokájat akarják központosítani, illetve a Klik már körülbelől 180 intézményt keresett meg azzal, hogy befogadóiskolát csinálnának belőlük. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására pedagógusok veszíthetik el állásaikat, a Pedagógusok Szakszervezetének számítása szerint mintegy 2800 álláshely lehet veszélyben.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.