Nem csak a gimnazisták, az egyetemek is bajba kerülhetnek a kormány terve miatt?

Idén már nagyjából 5 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, a kormány tervei hatására ez a szám még drasztikusabban csökkenhet.

  • Eduline

Nagyon rossz üzenet a szülőknek és a diákoknak a kötelező középiskolai felvételi bevezetése; azt jelenti, hogy a kormány szelektálni fog az iskolások között - vélekedett Galló Istvánné a Népszavának.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt is kifejtette, hogy ezen intézkedések miatt hosszú távon a felsőoktatásba jelentkezők száma is csökkenni fog.

"A cél az, hogy a mostaninál is kevesebb gyerek jusson be középiskolába, majd egyetemre. A kötelező felvételivel erősen rostálhatják a diákokat, ez nagyon káros lehet. Nem tudjuk, kivel egyeztettek minderről, a PSZ-szel, illetve a Pedagógusok Sztrájkbizottságával biztos, hogy nem" - fogalmazott az érdekvédő a Népszavának.

Mint azt már megírtuk, Palkovics László oktatási államtitkár múlt hét csütörtökön jelentette be, hogy 2019-től kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, központilag szabnák meg, hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába.

Radó Péter oktatásügyi elemző véleménye szerint a kormány intézkedéseinek célja az, hogy a szakgimnáziumok és a szakiskolák felé terelje a diákokat, pótolva ezzel a hiányszakmák dolgozóit. Azonban ezzel intenzíven belenyúlnak a nyolcadikosok pályaválasztási elképzeléseibe. Ugyanis aki nem kerül be a csökkentett férőhelyek miatt gimnáziumba, az később kevés eséllyel jut tovább a felsőoktatásba - fejtette ki Radó.

"Az meg sem fordul az oktatásirányítók fejében, hogy a diákok a gimnáziumi érettségi után tanuljanak szakmát. A melós maradjon buta. A szakgimnáziumi érettségivel pedig ne ámítsák a szülőket, diákokat" - fogalmazott Galló Istvánné.

A gimnáziumi férőhelyek mellett a felső tagozatok működése is veszélyben van. 2015-ben írt arról a vs.hu, hogy több vidéki kislétszámú iskola felső tagozatát megszűntetnék és körzeti iskolákba irányítanák a helyi diákokat. Elsősorban a 150 tanulólétszám alatti iskokájat akarják központosítani, illetve a Klik már körülbelől 180 intézményt keresett meg azzal, hogy befogadóiskolát csinálnának belőlük. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására pedagógusok veszíthetik el állásaikat, a Pedagógusok Szakszervezetének számítása szerint mintegy 2800 álláshely lehet veszélyben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.