Nem csak a gimnazisták, az egyetemek is bajba kerülhetnek a kormány terve miatt?

Idén már nagyjából 5 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, a kormány tervei hatására ez a szám még drasztikusabban csökkenhet.

  • Eduline

Nagyon rossz üzenet a szülőknek és a diákoknak a kötelező középiskolai felvételi bevezetése; azt jelenti, hogy a kormány szelektálni fog az iskolások között - vélekedett Galló Istvánné a Népszavának.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt is kifejtette, hogy ezen intézkedések miatt hosszú távon a felsőoktatásba jelentkezők száma is csökkenni fog.

"A cél az, hogy a mostaninál is kevesebb gyerek jusson be középiskolába, majd egyetemre. A kötelező felvételivel erősen rostálhatják a diákokat, ez nagyon káros lehet. Nem tudjuk, kivel egyeztettek minderről, a PSZ-szel, illetve a Pedagógusok Sztrájkbizottságával biztos, hogy nem" - fogalmazott az érdekvédő a Népszavának.

Mint azt már megírtuk, Palkovics László oktatási államtitkár múlt hét csütörtökön jelentette be, hogy 2019-től kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, központilag szabnák meg, hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába.

Radó Péter oktatásügyi elemző véleménye szerint a kormány intézkedéseinek célja az, hogy a szakgimnáziumok és a szakiskolák felé terelje a diákokat, pótolva ezzel a hiányszakmák dolgozóit. Azonban ezzel intenzíven belenyúlnak a nyolcadikosok pályaválasztási elképzeléseibe. Ugyanis aki nem kerül be a csökkentett férőhelyek miatt gimnáziumba, az később kevés eséllyel jut tovább a felsőoktatásba - fejtette ki Radó.

"Az meg sem fordul az oktatásirányítók fejében, hogy a diákok a gimnáziumi érettségi után tanuljanak szakmát. A melós maradjon buta. A szakgimnáziumi érettségivel pedig ne ámítsák a szülőket, diákokat" - fogalmazott Galló Istvánné.

A gimnáziumi férőhelyek mellett a felső tagozatok működése is veszélyben van. 2015-ben írt arról a vs.hu, hogy több vidéki kislétszámú iskola felső tagozatát megszűntetnék és körzeti iskolákba irányítanák a helyi diákokat. Elsősorban a 150 tanulólétszám alatti iskokájat akarják központosítani, illetve a Klik már körülbelől 180 intézményt keresett meg azzal, hogy befogadóiskolát csinálnának belőlük. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására pedagógusok veszíthetik el állásaikat, a Pedagógusok Szakszervezetének számítása szerint mintegy 2800 álláshely lehet veszélyben.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.