Nem akárkitől kapott kemény kritikát a Hoffmann-féle minősítési rendszer

Káros, nem az eredeti célt szolgálja az, ahogyan bevezették a pedagógusminősítési rendszert - mondta Falus Iván oktatáskutató.

  • Eduline
Fazekas István

A pedagógusértékelés bevezetésének körülményei nagyon sokat ártottak ennek az alapvetően előremutató rendszernek - írja Falus Iván a Taní-tani című folyóiratban. Hozzáteszi: már 2005-ben javasolta az előmeneteli rendszer kidolgozását, és 2008-ban hozzá is láttak a munkának. Az alapgondolatot ma is időszerűnek gondolja, mint írja, a pedagóguskompetenciák alkalmazása jelentősen hozzájárulhatna a pedagóguspálya presztízsének növeléséhez, a pedagógusok szakmai fejlődésének előmozdításához, motiválásához, az előmenetel támogatásához és az iskolában hasznosuló magasabb szintű tudás, felkészültség honorálásához.

A portfóliót ma is nagyon hasznos eszköznek tartja, azonban nem visszamenőleg, hanem a munkával párhuzamosan tartotta volna célszerűnek a dokumentumok elkészítését.

Szerinte az is nagy baj, hogy a tisztán szakmai kérdéseket erőteljesen átszövi a politika. Pedig az életpályamodell nem a pedagógusok ellen irányul: egy viszonylag objektív kritériumokat tartalmazó minősítési rendszer ugyanis "védelmet nyújt a pedagógusoknak mind az igazgató, mind pedig a mindenkori hatalom szubjektív, esetleg politikai indíttatású megnyilvánulásaival szemben".

Az oktatáskutató a jelenlegi helyzeten többek közt azzal javítana, hogy az öt évvel a nyugdíj előtt álló pedagógusokat - amennyiben nincs jogosultságuk magasabb szintre kerülésre - automatikusan besorolná a pedagógus II fokozatba. Szerinte a szakvizsgázott pedagógusokat is át kellene engedni a pedagógus II kategóriába, mindenféle minősítés nélkül - nekik három év türelmi időt kellene adni arra, hogy elkészítsék a portfóliójukat.

Azoktól a pedagógusoktól pedig, akik eddigi tevékenységük dokumentálásával egyértelműen bizonyítják, hogy megfelelnek a mesterpedagógusi szintnek, átmenetileg csak egy dokumentumot, az értelmezett, reflektált, tényekkel alátámasztott pályaképet kellene elkérni.

A pedagógusportfólióról szóló cikkeinket itt találjátok, az életpályamodellről pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.