Kreatív oktatáspolitikusainknak hála az elmúlt években sem volt hiány hajmeresztő ötletekből: iskolaköpeny, részösztöndíj, PhD-t helyettesítő Kossuth-díj és olimpiai érem, fakultatív matekérettségi. Összegyűjtöttük az elmúlt évek legfurcsább oktatási ötleteit.
1. PhD helyett olimpiai érem és Kossuth-díj
Akár Janics Natasa, Ákos, Egerszegi Krisztina, Oszter Sándor és a plágiumbotrány miatt lemondott volt államfő, Schmitt Pál is egyetemi tanári állást kaphatott volna, ha a fideszes Pósán László nem vonta volna vissza módosító javaslatát, amelyet a felsőoktatási törvényhez terjesztett be, és amely lehetővé tette volna, hogy a művészeti felsőoktatásban a Kossuth-díj, a testnevelési képzéseken pedig az olimpiai, a paralimpiai, illetve a siketlimpiai 1-3. helyezés kiváltsa a doktori fokozatot - feltéve, ha a helyezés vagy díj tulajdonosa legalább egy alapképzést elvégzett valamelyik egyetemen vagy főiskolán.
Pósán László a hvg.hu-nak azt mondta: sem Schmitt Pálra, sem a Testnevelési Egyetem leendő rektorára, a PhD-fokozattal nem rendelkező Mocsai Lajosra nem gondolt, amikor benyújtotta a módosító javaslatot, szerinte egész egyszerűen túl merev a szabályozás. Azt is hozzátette: bár a gondolatot továbbra is helyesnek látja, de átgondolta, hogy túl sok paragrafust kellene megnyitni ahhoz, hogy a módosító alkalmazható legyen, "azok azonban nincsenek megnyitva", így viszont a javaslata nem felel meg a házszabálynak. Ősszel pedig úgyis hozzányúlnak a törvényhez.
2. Angol helyett német
Szakmai abszurdumnak nevezték a nyelvtanárok azt a tervezetet, amely 2012-ben szivárgott ki, és amely teljesen átalakította volna az iskolai nyelvoktatást. Az - akkor még - oktatási államtitkárság olyan forradalmi ötlettel állt elő, amely alapján az angol helyett a németet tették volna meg az első idegen nyelvnek az általános iskolákban.
Az érvelés szerint a német nyelv jóval bonyolultabb, ezért jobban felkészíti a diákokat a további nyelvek megtanulására. A tervezet komoly vitákat váltott ki, az ötlet ezért - egyelőre - nem valósult meg.
3. Történelemérettségi eltörölve
"Csak tévedés lehet" - így reagált az egyik szakmai szervezet 2011 elején a köznevelési törvény koncepciójának akkori változatára, amely a szakközépiskolákban választhatóvá tette volna a matek- és a történelemérettségit, az elképzelés szerint a végzősöknek a két tárgy közül csak egyből kellett volna vizsgázniuk.
Ha két olyan szakmai tárgy szerepel az érettségin, amelyekből kizárólag emelt szinten lehet vizsgázni, akkor ezek egyike a szabadon választható tárgyat váltja ki, ám a másik - értelemszerűen - egy kötelező érettségi tantárgyat, így érvelt az oktatási államtitkárság, majd a tiltakozás hatására gyorsan visszavonták a javaslatot.
4. Senkinek nem kellett a részösztöndíj
Hatalmas bukta volt a 2012-ben bevezetett részösztöndíjas finanszírozási forma: még a harmadára visszavágott keretszámot sem tudták feltölteni az egyetemek és főiskolák, a hallgatói helyek 65 százaléka üresen marad.
Pedig a részösztöndíj volt a 2012-es felvételi egyik újdonsága, az államtitkárság nagy reményeket fűzött hozzá: az elgondolás az volt, hogy az új finanszírozási formában a képzés költségeinek felét a hallgatók, másik felét az állam állja, az elsőévesek azonban ugyanúgy aláírják a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint a teljes ösztöndíjasok. A bukás ellenére a tárca még 2012 végén is próbálkozott a részösztöndíjjal, a diáktüntetések után azonban elálltak a tervtől.
5. Iskolaköpeny - ápol és eltakar
A retródivat szele 2012-ben Hoffmann Rózsát is megcsapta, aki az iskolaköpenyt hozta volna vissza a diákok mindennapjaiba - legalábbis erről beszélt egy interjúban. A heves vitát kiváltó ötlet mellett annak idején azzal érvelt, hogy a gyerekek közötti anyagi-szociális különbséget a köpeny "eltakarná", így a rászoruló diákokat nem frusztrálná, hogy nem tudnak drága, márkás ruhákban járni. Az ötletből persze semmi nem lett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
