Kreatív oktatáspolitikusainknak hála az elmúlt években sem volt hiány hajmeresztő ötletekből: iskolaköpeny, részösztöndíj, PhD-t helyettesítő Kossuth-díj és olimpiai érem, fakultatív matekérettségi. Összegyűjtöttük az elmúlt évek legfurcsább oktatási ötleteit.
1. PhD helyett olimpiai érem és Kossuth-díj
Akár Janics Natasa, Ákos, Egerszegi Krisztina, Oszter Sándor és a plágiumbotrány miatt lemondott volt államfő, Schmitt Pál is egyetemi tanári állást kaphatott volna, ha a fideszes Pósán László nem vonta volna vissza módosító javaslatát, amelyet a felsőoktatási törvényhez terjesztett be, és amely lehetővé tette volna, hogy a művészeti felsőoktatásban a Kossuth-díj, a testnevelési képzéseken pedig az olimpiai, a paralimpiai, illetve a siketlimpiai 1-3. helyezés kiváltsa a doktori fokozatot - feltéve, ha a helyezés vagy díj tulajdonosa legalább egy alapképzést elvégzett valamelyik egyetemen vagy főiskolán.
Pósán László a hvg.hu-nak azt mondta: sem Schmitt Pálra, sem a Testnevelési Egyetem leendő rektorára, a PhD-fokozattal nem rendelkező Mocsai Lajosra nem gondolt, amikor benyújtotta a módosító javaslatot, szerinte egész egyszerűen túl merev a szabályozás. Azt is hozzátette: bár a gondolatot továbbra is helyesnek látja, de átgondolta, hogy túl sok paragrafust kellene megnyitni ahhoz, hogy a módosító alkalmazható legyen, "azok azonban nincsenek megnyitva", így viszont a javaslata nem felel meg a házszabálynak. Ősszel pedig úgyis hozzányúlnak a törvényhez.
2. Angol helyett német
Szakmai abszurdumnak nevezték a nyelvtanárok azt a tervezetet, amely 2012-ben szivárgott ki, és amely teljesen átalakította volna az iskolai nyelvoktatást. Az - akkor még - oktatási államtitkárság olyan forradalmi ötlettel állt elő, amely alapján az angol helyett a németet tették volna meg az első idegen nyelvnek az általános iskolákban.
Az érvelés szerint a német nyelv jóval bonyolultabb, ezért jobban felkészíti a diákokat a további nyelvek megtanulására. A tervezet komoly vitákat váltott ki, az ötlet ezért - egyelőre - nem valósult meg.
3. Történelemérettségi eltörölve
"Csak tévedés lehet" - így reagált az egyik szakmai szervezet 2011 elején a köznevelési törvény koncepciójának akkori változatára, amely a szakközépiskolákban választhatóvá tette volna a matek- és a történelemérettségit, az elképzelés szerint a végzősöknek a két tárgy közül csak egyből kellett volna vizsgázniuk.
Ha két olyan szakmai tárgy szerepel az érettségin, amelyekből kizárólag emelt szinten lehet vizsgázni, akkor ezek egyike a szabadon választható tárgyat váltja ki, ám a másik - értelemszerűen - egy kötelező érettségi tantárgyat, így érvelt az oktatási államtitkárság, majd a tiltakozás hatására gyorsan visszavonták a javaslatot.
4. Senkinek nem kellett a részösztöndíj
Hatalmas bukta volt a 2012-ben bevezetett részösztöndíjas finanszírozási forma: még a harmadára visszavágott keretszámot sem tudták feltölteni az egyetemek és főiskolák, a hallgatói helyek 65 százaléka üresen marad.
Pedig a részösztöndíj volt a 2012-es felvételi egyik újdonsága, az államtitkárság nagy reményeket fűzött hozzá: az elgondolás az volt, hogy az új finanszírozási formában a képzés költségeinek felét a hallgatók, másik felét az állam állja, az elsőévesek azonban ugyanúgy aláírják a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint a teljes ösztöndíjasok. A bukás ellenére a tárca még 2012 végén is próbálkozott a részösztöndíjjal, a diáktüntetések után azonban elálltak a tervtől.
5. Iskolaköpeny - ápol és eltakar
A retródivat szele 2012-ben Hoffmann Rózsát is megcsapta, aki az iskolaköpenyt hozta volna vissza a diákok mindennapjaiba - legalábbis erről beszélt egy interjúban. A heves vitát kiváltó ötlet mellett annak idején azzal érvelt, hogy a gyerekek közötti anyagi-szociális különbséget a köpeny "eltakarná", így a rászoruló diákokat nem frusztrálná, hogy nem tudnak drága, márkás ruhákban járni. Az ötletből persze semmi nem lett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
