Az öt leghajmeresztőbb oktatási ötlet az elmúlt évekből

Kreatív oktatáspolitikusainknak hála az elmúlt években sem volt hiány hajmeresztő ötletekből: iskolaköpeny, részösztöndíj, PhD-t helyettesítő Kossuth-díj és olimpiai érem, fakultatív matekérettségi. Összegyűjtöttük az elmúlt évek legfurcsább oktatási ötleteit.

  • Eduline

1. PhD helyett olimpiai érem és Kossuth-díj

Akár Janics Natasa, Ákos, Egerszegi Krisztina, Oszter Sándor és a plágiumbotrány miatt lemondott volt államfő, Schmitt Pál is egyetemi tanári állást kaphatott volna, ha a fideszes Pósán László nem vonta volna vissza módosító javaslatát, amelyet a felsőoktatási törvényhez terjesztett be, és amely lehetővé tette volna, hogy a művészeti felsőoktatásban a Kossuth-díj, a testnevelési képzéseken pedig az olimpiai, a paralimpiai, illetve a siketlimpiai 1-3. helyezés kiváltsa a doktori fokozatot - feltéve, ha a helyezés vagy díj tulajdonosa legalább egy alapképzést elvégzett valamelyik egyetemen vagy főiskolán.

Pósán László a hvg.hu-nak azt mondta: sem Schmitt Pálra, sem a Testnevelési Egyetem leendő rektorára, a PhD-fokozattal nem rendelkező Mocsai Lajosra nem gondolt, amikor benyújtotta a módosító javaslatot, szerinte egész egyszerűen túl merev a szabályozás. Azt is hozzátette: bár a gondolatot továbbra is helyesnek látja, de átgondolta, hogy túl sok paragrafust kellene megnyitni ahhoz, hogy a módosító alkalmazható legyen, "azok azonban nincsenek megnyitva", így viszont a javaslata nem felel meg a házszabálynak. Ősszel pedig úgyis hozzányúlnak a törvényhez.

2. Angol helyett német

Szakmai abszurdumnak nevezték a nyelvtanárok azt a tervezetet, amely 2012-ben szivárgott ki, és amely teljesen átalakította volna az iskolai nyelvoktatást. Az - akkor még - oktatási államtitkárság olyan forradalmi ötlettel állt elő, amely alapján az angol helyett a németet tették volna meg az első idegen nyelvnek az általános iskolákban.

quickmeme.com

Az érvelés szerint a német nyelv jóval bonyolultabb, ezért jobban felkészíti a diákokat a további nyelvek megtanulására. A tervezet komoly vitákat váltott ki, az ötlet ezért - egyelőre - nem valósult meg.

3. Történelemérettségi eltörölve

"Csak tévedés lehet" - így reagált az egyik szakmai szervezet 2011 elején a köznevelési törvény koncepciójának akkori változatára, amely a szakközépiskolákban választhatóvá tette volna a matek- és a történelemérettségit, az elképzelés szerint a végzősöknek a két tárgy közül csak egyből kellett volna vizsgázniuk.

Ha két olyan szakmai tárgy szerepel az érettségin, amelyekből kizárólag emelt szinten lehet vizsgázni, akkor ezek egyike a szabadon választható tárgyat váltja ki, ám a másik - értelemszerűen - egy kötelező érettségi tantárgyat, így érvelt az oktatási államtitkárság, majd a tiltakozás hatására gyorsan visszavonták a javaslatot.

knowyourmeme.com

4. Senkinek nem kellett a részösztöndíj

Hatalmas bukta volt a 2012-ben bevezetett részösztöndíjas finanszírozási forma: még a harmadára visszavágott keretszámot sem tudták feltölteni az egyetemek és főiskolák, a hallgatói helyek 65 százaléka üresen marad.

Pedig a részösztöndíj volt a 2012-es felvételi egyik újdonsága, az államtitkárság nagy reményeket fűzött hozzá: az elgondolás az volt, hogy az új finanszírozási formában a képzés költségeinek felét a hallgatók, másik felét az állam állja, az elsőévesek azonban ugyanúgy aláírják a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint a teljes ösztöndíjasok. A bukás ellenére a tárca még 2012 végén is próbálkozott a részösztöndíjjal, a diáktüntetések után azonban elálltak a tervtől.

5. Iskolaköpeny - ápol és eltakar

A retródivat szele 2012-ben Hoffmann Rózsát is megcsapta, aki az iskolaköpenyt hozta volna vissza a diákok mindennapjaiba - legalábbis erről beszélt egy interjúban. A heves vitát kiváltó ötlet mellett annak idején azzal érvelt, hogy a gyerekek közötti anyagi-szociális különbséget a köpeny "eltakarná", így a rászoruló diákokat nem frusztrálná, hogy nem tudnak drága, márkás ruhákban járni. Az ötletből persze semmi nem lett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.