Kreatív oktatáspolitikusainknak hála az elmúlt években sem volt hiány hajmeresztő ötletekből: iskolaköpeny, részösztöndíj, PhD-t helyettesítő Kossuth-díj és olimpiai érem, fakultatív matekérettségi. Összegyűjtöttük az elmúlt évek legfurcsább oktatási ötleteit.
1. PhD helyett olimpiai érem és Kossuth-díj
Akár Janics Natasa, Ákos, Egerszegi Krisztina, Oszter Sándor és a plágiumbotrány miatt lemondott volt államfő, Schmitt Pál is egyetemi tanári állást kaphatott volna, ha a fideszes Pósán László nem vonta volna vissza módosító javaslatát, amelyet a felsőoktatási törvényhez terjesztett be, és amely lehetővé tette volna, hogy a művészeti felsőoktatásban a Kossuth-díj, a testnevelési képzéseken pedig az olimpiai, a paralimpiai, illetve a siketlimpiai 1-3. helyezés kiváltsa a doktori fokozatot - feltéve, ha a helyezés vagy díj tulajdonosa legalább egy alapképzést elvégzett valamelyik egyetemen vagy főiskolán.
Pósán László a hvg.hu-nak azt mondta: sem Schmitt Pálra, sem a Testnevelési Egyetem leendő rektorára, a PhD-fokozattal nem rendelkező Mocsai Lajosra nem gondolt, amikor benyújtotta a módosító javaslatot, szerinte egész egyszerűen túl merev a szabályozás. Azt is hozzátette: bár a gondolatot továbbra is helyesnek látja, de átgondolta, hogy túl sok paragrafust kellene megnyitni ahhoz, hogy a módosító alkalmazható legyen, "azok azonban nincsenek megnyitva", így viszont a javaslata nem felel meg a házszabálynak. Ősszel pedig úgyis hozzányúlnak a törvényhez.
2. Angol helyett német
Szakmai abszurdumnak nevezték a nyelvtanárok azt a tervezetet, amely 2012-ben szivárgott ki, és amely teljesen átalakította volna az iskolai nyelvoktatást. Az - akkor még - oktatási államtitkárság olyan forradalmi ötlettel állt elő, amely alapján az angol helyett a németet tették volna meg az első idegen nyelvnek az általános iskolákban.
Az érvelés szerint a német nyelv jóval bonyolultabb, ezért jobban felkészíti a diákokat a további nyelvek megtanulására. A tervezet komoly vitákat váltott ki, az ötlet ezért - egyelőre - nem valósult meg.
3. Történelemérettségi eltörölve
"Csak tévedés lehet" - így reagált az egyik szakmai szervezet 2011 elején a köznevelési törvény koncepciójának akkori változatára, amely a szakközépiskolákban választhatóvá tette volna a matek- és a történelemérettségit, az elképzelés szerint a végzősöknek a két tárgy közül csak egyből kellett volna vizsgázniuk.
Ha két olyan szakmai tárgy szerepel az érettségin, amelyekből kizárólag emelt szinten lehet vizsgázni, akkor ezek egyike a szabadon választható tárgyat váltja ki, ám a másik - értelemszerűen - egy kötelező érettségi tantárgyat, így érvelt az oktatási államtitkárság, majd a tiltakozás hatására gyorsan visszavonták a javaslatot.
4. Senkinek nem kellett a részösztöndíj
Hatalmas bukta volt a 2012-ben bevezetett részösztöndíjas finanszírozási forma: még a harmadára visszavágott keretszámot sem tudták feltölteni az egyetemek és főiskolák, a hallgatói helyek 65 százaléka üresen marad.
Pedig a részösztöndíj volt a 2012-es felvételi egyik újdonsága, az államtitkárság nagy reményeket fűzött hozzá: az elgondolás az volt, hogy az új finanszírozási formában a képzés költségeinek felét a hallgatók, másik felét az állam állja, az elsőévesek azonban ugyanúgy aláírják a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint a teljes ösztöndíjasok. A bukás ellenére a tárca még 2012 végén is próbálkozott a részösztöndíjjal, a diáktüntetések után azonban elálltak a tervtől.
5. Iskolaköpeny - ápol és eltakar
A retródivat szele 2012-ben Hoffmann Rózsát is megcsapta, aki az iskolaköpenyt hozta volna vissza a diákok mindennapjaiba - legalábbis erről beszélt egy interjúban. A heves vitát kiváltó ötlet mellett annak idején azzal érvelt, hogy a gyerekek közötti anyagi-szociális különbséget a köpeny "eltakarná", így a rászoruló diákokat nem frusztrálná, hogy nem tudnak drága, márkás ruhákban járni. Az ötletből persze semmi nem lett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
