Egy üdítőitallal a kezében megbotlott egy múzeumban és nekiesett Paolo Porpora olasz barokk festőművész egyik festményének egy 12 éves tajvani diák, súlyosan megrongálva a 1,5 millió dollár (394 millió forint) értékű műalkotást.
MTI
A The Face of Leonardo, Images of a Genius című tajpeji kiállításon megbotló 12 éves diák megpróbálta visszanyerni egyensúlyát, ám átesett a festményeket elkerítő korláton és ökölnyi lyukat vert a 350 éves, virágokat ábrázoló csendéletben.
A kiállítás szervezői közölték, hogy nem fogják kifizettetni a helyreállítás költségeit a gyermek családjával, a festmény, amely egy magángyűjtemény része, biztosítva volt - adta hírül a tajvani média.
A kiállítás, amely Leonardo da Vici és kortársainak műveit mutatja be a tajvani közönségnek, a világ legnevesebb magángyűjteményeiből 55 festményt hozott Tajvanra. "Valamennyi festmény valódi, nagyon ritka és értékes. Ha bármelyik mű megsérül, akkor a kár örök lesz" - közölték a kiállítás szervezői, hozzátéve, hogy először fordult elő, hogy egy tajvani kiállításra kölcsönzött műalkotásban kár keletkezett.
Paolo Porpora a késő barokk neves csendéletfestője volt. A megsérült Virágok című műve 200 centiméter magas. Az európai képzőművészeti alkotásokat katalogizáló Web Gallery of Art adatai szerint a mű 1660 körül készült.
A tajvani fiú nem az első kétbalkezes múzeumlátogató: 2006-ban a Cambridge-i Fitzwilliam Múzeumban egy cipőfűzőjében megbotlott férfi összetört három 300 éves kínai vázát. 2010-ben a New York-i Metropolitan Múzeumban egy nő Picasso egyik festményének esett neki, 15 centiméteres vágást okozva. A legelképesztőbb hibát Steve Wynn kaszinómágnás követte el, aki mintegy tíz éve belekönyökölt Picasso 1932-ben készült mesterművébe, a Le Reve (álom) című festménybe. 2013-ban Wynn rekord áron, 155 millió dollárért értékesítette a páratlanul helyreállított remekművet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
