Szakemberként régóta mondogatjuk egymásnak a kollégákkal, hogy az érettségi felett jelen formájában eljárt az idő. Egyetlen dologra alkalmas csupán: hogy négy évig ennek a mumusával riogassák a tanulókat – írja egy pedagógus a szóbeli érettségiről.
Az érettségi vizsga célja ma az ismeretek integrálása. Középpontjában a tananyag áll, és nem maga a tanuló. A kompetenciaalapú értékelés csak papíron történik meg. A valóságban ennek megítélésére a szóbeli körülményei alkalmatlanok – írja a Life.hu-n megjelent írásában egy középiskolai tanár, aki szerint az érettségi színvonala jelentősen csökkent.
„Ma már ott tartunk, hogy az a tanuló, aki felkészül egy adott tételből, és képes annak tartalmát összefüggően visszaadni, dicsérettel vizsgázik. Legtöbbször ugyanis harapófogóval kell kihúzni néhány mondatot egy-egy tanulóból azért, hogy valahogy megadhassuk neki az elégségest. Ennek pedig semmi értelme” – véli, hozzátéve: nem a tanulók hibája, hogy így van, a kimeneteli követelmények felelősek a kialakult helyzetért, a tanuló nem az érzelmi és intellektuális érettségéről tesz tanúbizonyságot az érettségi vizsgán, pusztán arról, hogy mennyi időt és energiát volt képes és/vagy hajlandó egy-egy anyag elsajátítására fordítani.
„A tanulók nem automaták, akik akkor működnek jól, ha visszaadják azt, amit éveken keresztül a tanáraiktól hallottak. Nem érettebb az, aki erre képes, ahogyan nem kevésbé érett az, aki nem. Akkor, amikor egy szóbeli érettségin elhangozhat az, hogy a törökök bevették Bécset, az idegennyelvi felelet pedig leginkább Activityre emlékeztet, komolyan fontolóra kellene venni, szükség van-e az érettségire való felkészítés során a lexikális tudás sulykolására és számonkérésére az egyéni képességek kibontakoztatásának fókuszba állítása helyett” – írja.
Harcolnak a szigorítás ellen a 11. évfolyamosok: már 2600-an írták alá a petíciójukat
Eddig több mint 2600-an írták alá azt a petíciót, amelyet 11. évfolyamos diákok indítottak: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a régi, kronológiát tartalmazó történelmi atlaszt. „Azok a diákok, akik 2019-ben fognak érettségizni, a hatályos jogszabályok szerint már nem használhatnak kronológiás atlaszt.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
