Semmi értelme a szóbeli érettséginek?

Szakemberként régóta mondogatjuk egymásnak a kollégákkal, hogy az érettségi felett jelen formájában eljárt az idő. Egyetlen dologra alkalmas csupán: hogy négy évig ennek a mumusával riogassák a tanulókat – írja egy pedagógus a szóbeli érettségiről.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Az érettségi vizsga célja ma az ismeretek integrálása. Középpontjában a tananyag áll, és nem maga a tanuló. A kompetenciaalapú értékelés csak papíron történik meg. A valóságban ennek megítélésére a szóbeli körülményei alkalmatlanok – írja a Life.hu-n megjelent írásában egy középiskolai tanár, aki szerint az érettségi színvonala jelentősen csökkent.

„Ma már ott tartunk, hogy az a tanuló, aki felkészül egy adott tételből, és képes annak tartalmát összefüggően visszaadni, dicsérettel vizsgázik. Legtöbbször ugyanis harapófogóval kell kihúzni néhány mondatot egy-egy tanulóból azért, hogy valahogy megadhassuk neki az elégségest. Ennek pedig semmi értelme” – véli, hozzátéve: nem a tanulók hibája, hogy így van, a kimeneteli követelmények felelősek a kialakult helyzetért, a tanuló nem az érzelmi és intellektuális érettségéről tesz tanúbizonyságot az érettségi vizsgán, pusztán arról, hogy mennyi időt és energiát volt képes és/vagy hajlandó egy-egy anyag elsajátítására fordítani.

„A tanulók nem automaták, akik akkor működnek jól, ha visszaadják azt, amit éveken keresztül a tanáraiktól hallottak. Nem érettebb az, aki erre képes, ahogyan nem kevésbé érett az, aki nem. Akkor, amikor egy szóbeli érettségin elhangozhat az, hogy a törökök bevették Bécset, az idegennyelvi felelet pedig leginkább Activityre emlékeztet, komolyan fontolóra kellene venni, szükség van-e az érettségire való felkészítés során a lexikális tudás sulykolására és számonkérésére az egyéni képességek kibontakoztatásának fókuszba állítása helyett” – írja.

Harcolnak a szigorítás ellen a 11. évfolyamosok: már 2600-an írták alá a petíciójukat

Eddig több mint 2600-an írták alá azt a petíciót, amelyet 11. évfolyamos diákok indítottak: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a régi, kronológiát tartalmazó történelmi atlaszt. „Azok a diákok, akik 2019-ben fognak érettségizni, a hatályos jogszabályok szerint már nem használhatnak kronológiás atlaszt.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.