Halálosan megfenyegették a Nobel-békedíjas 17 éves diáklányt

Mindössze néhány órával azután, hogy Malala Juszafzai pakisztáni diáklányt Nobel-békedíjjal tüntették ki, egy pakisztáni szélsőséges csoport halálosan megfenyegette a lányok tanuláshoz való jogáért küzdő aktivistát, aki tevékenységéért egyszer már majdnem az életével fizetett.

  • MTI
MTI / EPA / T. Mughal

Az augusztusban a Tehrik-e Talibán Pakisztán (TTP) nevű tálib ernyőszervezettől levált Dzsamaát ul Ahrár nevű szélsőséges csoport pénteken késő este Twitter-oldalán közölte: "a Malalához hasonló személyeknek tudniuk kellene, hogy minket nem félemlíthet meg a hitetlenek propagandája. Éles késeinket az iszlám ellenségeire fogjuk".

A 17 éves Malalát két évvel korábban, 2012. október 9-én tálib fegyveresek megpróbálták megölni, miközben hazafelé tartott az iskolai busszal. Több lövés is eltalálta, fején életveszélyes sérülést szenvedett. Felgyógyulása óta az Egyesült Királyságban él.

Pakisztánban széles körben dicséret és elismerés övezi minden idők legfiatalabb Nobel-békedíjasát. Az országos lapok Malalát "nemzeti hősnőként", "Pakisztán büszkeségeként" és "a nemzet lányaként" emlegették szombaton. A muzulmán államban, ahol mindennaposak az erőszakos bűncselekmények, a politikai csatározások és a társadalom jelentős része mélyszegénységben él, egy pakisztáni állampolgár Nobel-békedíjjal való elismerése örömmel töltötte el a lakosságot.

Malala egy nappal korábban a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért az indiai Kailás Szatjárthival megosztva kapta idén a rangos társadalmi-politikai elismerést. A Nobel-bizottság megállapította, hogy a pakisztáni kitüntetett ifjú kora ellenére már hosszú évek óta küzd a lányok tanuláshoz való jogáért, és saját példájával bizonyította, hogy a gyermekek és fiatalok maguk is hozzájárulhatnak helyzetük javításához.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.