Már jövőre is hosszabb lehet-e a tanév? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Olvastam a nemzeti táboroztatási programról és a tanév átszervezéséről szóló nyilatkozatot. Már jövőre hosszabb lehet a tanév? Van már döntés?
Ahogy arról beszámoltunk, Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az Inforádiónak adott interjúban a tanév rendjének átalakításáról és a nyári szünet esetleges lerövidítéséről azt mondta, kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.
A helyettes államtitkár nem beszélt a bevezetés dátumáról, sőt azt is kiemelte, tervezet sincs róla, csak "zajlik egy együttgondolkodás a szakmával a tanév meghosszabbításáról". Vagyis egyelőre alaptalanok azok a hírek, amelyek szerint már jövőre rövidebb lehet a nyári szünet.
"Ha a nemzeti táborozási koncepció és az erre fordított uniós források mentén sikerül bővíteni ezeknek a kapacitásokat, sikerül kidolgozni olyan tematikus programokat, amelyek nem méregdrágán, nem magánszervezésben, hanem adott esetben iskolaépületekben szervezve, nem feltétlenül mindig bentlakásos módon, de játékos nyári foglalkozásokat és különböző kompetenciafejlesztő tartalmakat tudnak kínálni, akkor ezzel lehet egy jó kompromisszumos megoldás irányába elmenni” - fejtette ki Maruzsa Zoltán.
Jöhet a rövidebb nyári szünet és a nemzeti táboroztatás - mit akarnak még a gyerekektől?
Új ötlettel szerveznék át a tanév rendjét, jöhet a nyári tömeges táboroztatás - de mi a véleménye a nyári szünet "kompromisszumos" lerövidítéséről az eduline olvasóinak?
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
