Az Országgyűlés mai, várhatóan idei utolsó előtti ülésén szavaz a jövő évi költségvetésről és a vasárnapi pihenőnap bevezetéséről. Az is eldől, emelkedni fognak-e a minimálbérrel együtt a pedagógusfizetések.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a költségvetési javaslat 101.500 forinthoz kötné a pedagógusok illetményének vetítési alapját. Ezzel kizárják annak lehetőségét, hogy a pedagógusok fizetése a minimálbérrel együtt minden évben növekedjen.
Szombaton a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke és 13 rangos állami és egyházi gimnázium vezetője kérte nyílt levélben a kormányfőt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) illetékes vezetőit, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy továbbra is a minimálbérhez kötötten emelkedjenek a pedagógusbérek, és ne változtassanak a vonatkozó szabályozáson.
Erre a szaktárca úgy reagált: a jövő évi költségvetésben benne van a következő pedagógusbér-emelés fedezete, és 2015 szeptemberétől átlagosan legalább 3,4 százalékkal nő majd a pedagógusok alapilletménye az idei, októberben kézhez kapott bérhez képest.
Kitértek arra is: a pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése az előzetes ütemezésnek megfelelően folyik, egy év alatt háromszor is emelkedett a pedagógusok alapilletménye 2013. szeptember és 2014. szeptember között. 2014 után 2015-ben is tovább növekszik a pedagógusok bére, 2015. januártól több mint 20 ezer pedagógus illetménye az előmeneteli rendszer részeként legalább 8 százalékkal növekszik majd. Ők azok, akik pedagógus II., vagy mesterpedagógus minősítést kaptak idén. 2016 januárjától a kormányzat szándékának megfelelően tovább folytatódik a pedagógus II. és a mesterpedagógus fokozatba átlépők számának a növekedése, így a bérük is nő - jelezték.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
