"Először legyen normális tornaterem minden iskolában, utána gondolkozzanak ilyen baromságokon" - ilyen komment is érkezett az iskolai lőterek kialakításáról szóló cikkünkhöz. A téma sokakat megmozgatott.
Ahogy arról beszámoltunk, levelet küldött a Klebelsberg Központ az iskoláknak azzal kapcsolatban, kialakítható-e lőtér az intézményben vagy az udvarán. Azt írták, hogy ehhez hat méterszer tizenöt méteres elkeríthető területre lenne szükség, amely ellátható minden lőtávolságból biztos fedezékkel.
A lehetőségek felméréséről már márciusban beszélt a tárca helyettes államtitkára. Maruzsa Zoltán azt mondta, meg kell vizsgálni, hogy ki lehet-e alakítani lőteret az intézményen belül vagy kívül.
Cikkünkhöz rengeteg komment érkezett, a legtöbben nem örülnének, ha saját vagy gyermekük iskolájában lőteret alakítanának ki, de akad egy-két olyan eduline-olvasó is, aki szerint nem rossz az ötlet.
Küzdősport rendben van, ha fakultatív, de a lövészet nem való mindenkinek. Nem véletlenül kell pszichológiai teszt. Az összes agresszív, keserű lelkű fiatal erre jelentkezne, aztán jönne az otthoni beszerzés..... . Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy egy agresszív, lázadó, kétségek közt élő, hormonokkal küzdő kamasz mit kezd ezzel a lehetőséggel.
Először legyen normális tornaterem minden iskolában,
utána gondolkozzanak ilyen baromságokon...
Én imádok lőni, kár, hogy most jut ilyen az eszükbe,
amikor már elballagtam.
Lehetne még a nyereg alatti húspuhítást
is oktatni!
Na, amint ez megvalósul,
magántanuló lesz a gyerekem.
Jön a lövészet és a küzdősport az iskolákban: ezért újítana a minisztérium?
Ha egy diák lelkiismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell megtennie - mondta a lövészet és a küzdősportok tantervbe iktatásáról Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Időknek.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
