Vissza a múltba: akik a magyar diákok kezébe puskát adtak

Százhúsz éve vitáznak arról, hogy üdvös vagy bűnös dolog lőfegyverre szoktatni a tanulóifjúságot. Könnyebb lesz a háború vagy könnyebben lesz háború, ha a gyermekeket edzik rá? Mindez soha nem volt sportkérdés - írja a hvg.hu.

  • Eduline
MTI / Kollányi Péter

„Tudvalevő, hogy Szemere Miklós volt az első, aki a céllövő sport érdekében síkra szállott” – írja a Budapesti Hírlap 1912-ben, méltatva a diplomataként, kártyásként, hazárdjátékosként, a Kék Macska mulató és bordély törzsvendégeként egyaránt ismert úriember közéleti tevékenységét. Szemere 1896-ban adta ki azt a röpiratát, amely „jövendő nagyságunk egyik zálogát látja abban, ha már a tanulóifjúság kezdi meg a céllövés gyakorlását” - írja a hvg.hu.

„A buzdító szóra hazánk számos iskolájában is alakultak diák-századok, amelyeket honvédtisztek oktattak a céllövésben.” Sajnos még kezdeti stádiumban van a céllövészet iskolai oktatása – jegyzi meg a középiskolások számára rendezett lőversenyen bíráskodó vezérkari százados 1909 májusában, Szemere pestszentlőrinci lövőházában. Ugyanez év őszén a Herkules című „testgyakorlati képes hetilap” arról számol be, hogy 171 „középiskolában és egyesületben” folyik az ifjúság katonai kiképzése, és az előző tanévben már 6565 tanuló állott katonai kiképzés alatt. De az – a lap szerint – még sincs rendben, hogy „az iskolai testnevelés két különböző keretben mozog”: katonatisztek tanítják a céllövészetet, „kombinálva fegyvergyakorlatokkal és katonai menetgyakorlatokkal”, a többit meg a tornatanár. Mivel így a tantestületen kívül álló tiszteknek nincs fegyelmező jogkörük, „legokosabbnak tartanók az iskolai testnevelés ügyét teljesen katonailag szervezni”.

Ekkor már nagyban zajlottak a Honvédelmi Minisztérium által finanszírozott első Testnevelési Kongresszus előkészületei, amelyet 1909 utolsó napjaiban meg is tartottak. A kongresszusra készített tervezete szerint a HM a maga hatáskörébe kívánta vonni a 12–18 éves fiúk testnevelését.

A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Újabb változás a tesiórákon: jön a hazafias nevelés

Hangzatos, de egyelőre nem árulják el, mit jelent. Még idén év végéig módosítani kell a testnevelésórák kerettantervét, hogy megjelenjen benne tantervi szinten a „hazafias és honvédelmi nevelés programja" - erről a Magyar Nemzet ír. Ez a Magyar Közlönyben jelent meg, de nem oktatási rendelkezésként, hanem az idei védelmi felkészítés feladattervében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.