Százhúsz éve vitáznak arról, hogy üdvös vagy bűnös dolog lőfegyverre szoktatni a tanulóifjúságot. Könnyebb lesz a háború vagy könnyebben lesz háború, ha a gyermekeket edzik rá? Mindez soha nem volt sportkérdés - írja a hvg.hu.
„Tudvalevő, hogy Szemere Miklós volt az első, aki a céllövő sport érdekében síkra szállott” – írja a Budapesti Hírlap 1912-ben, méltatva a diplomataként, kártyásként, hazárdjátékosként, a Kék Macska mulató és bordély törzsvendégeként egyaránt ismert úriember közéleti tevékenységét. Szemere 1896-ban adta ki azt a röpiratát, amely „jövendő nagyságunk egyik zálogát látja abban, ha már a tanulóifjúság kezdi meg a céllövés gyakorlását” - írja a hvg.hu.
„A buzdító szóra hazánk számos iskolájában is alakultak diák-századok, amelyeket honvédtisztek oktattak a céllövésben.” Sajnos még kezdeti stádiumban van a céllövészet iskolai oktatása – jegyzi meg a középiskolások számára rendezett lőversenyen bíráskodó vezérkari százados 1909 májusában, Szemere pestszentlőrinci lövőházában. Ugyanez év őszén a Herkules című „testgyakorlati képes hetilap” arról számol be, hogy 171 „középiskolában és egyesületben” folyik az ifjúság katonai kiképzése, és az előző tanévben már 6565 tanuló állott katonai kiképzés alatt. De az – a lap szerint – még sincs rendben, hogy „az iskolai testnevelés két különböző keretben mozog”: katonatisztek tanítják a céllövészetet, „kombinálva fegyvergyakorlatokkal és katonai menetgyakorlatokkal”, a többit meg a tornatanár. Mivel így a tantestületen kívül álló tiszteknek nincs fegyelmező jogkörük, „legokosabbnak tartanók az iskolai testnevelés ügyét teljesen katonailag szervezni”.
Ekkor már nagyban zajlottak a Honvédelmi Minisztérium által finanszírozott első Testnevelési Kongresszus előkészületei, amelyet 1909 utolsó napjaiban meg is tartottak. A kongresszusra készített tervezete szerint a HM a maga hatáskörébe kívánta vonni a 12–18 éves fiúk testnevelését.
A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Újabb változás a tesiórákon: jön a hazafias nevelés
Hangzatos, de egyelőre nem árulják el, mit jelent. Még idén év végéig módosítani kell a testnevelésórák kerettantervét, hogy megjelenjen benne tantervi szinten a „hazafias és honvédelmi nevelés programja" - erről a Magyar Nemzet ír. Ez a Magyar Közlönyben jelent meg, de nem oktatási rendelkezésként, hanem az idei védelmi felkészítés feladattervében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
