Vissza a múltba: akik a magyar diákok kezébe puskát adtak

Százhúsz éve vitáznak arról, hogy üdvös vagy bűnös dolog lőfegyverre szoktatni a tanulóifjúságot. Könnyebb lesz a háború vagy könnyebben lesz háború, ha a gyermekeket edzik rá? Mindez soha nem volt sportkérdés - írja a hvg.hu.

  • Eduline
MTI / Kollányi Péter

„Tudvalevő, hogy Szemere Miklós volt az első, aki a céllövő sport érdekében síkra szállott” – írja a Budapesti Hírlap 1912-ben, méltatva a diplomataként, kártyásként, hazárdjátékosként, a Kék Macska mulató és bordély törzsvendégeként egyaránt ismert úriember közéleti tevékenységét. Szemere 1896-ban adta ki azt a röpiratát, amely „jövendő nagyságunk egyik zálogát látja abban, ha már a tanulóifjúság kezdi meg a céllövés gyakorlását” - írja a hvg.hu.

„A buzdító szóra hazánk számos iskolájában is alakultak diák-századok, amelyeket honvédtisztek oktattak a céllövésben.” Sajnos még kezdeti stádiumban van a céllövészet iskolai oktatása – jegyzi meg a középiskolások számára rendezett lőversenyen bíráskodó vezérkari százados 1909 májusában, Szemere pestszentlőrinci lövőházában. Ugyanez év őszén a Herkules című „testgyakorlati képes hetilap” arról számol be, hogy 171 „középiskolában és egyesületben” folyik az ifjúság katonai kiképzése, és az előző tanévben már 6565 tanuló állott katonai kiképzés alatt. De az – a lap szerint – még sincs rendben, hogy „az iskolai testnevelés két különböző keretben mozog”: katonatisztek tanítják a céllövészetet, „kombinálva fegyvergyakorlatokkal és katonai menetgyakorlatokkal”, a többit meg a tornatanár. Mivel így a tantestületen kívül álló tiszteknek nincs fegyelmező jogkörük, „legokosabbnak tartanók az iskolai testnevelés ügyét teljesen katonailag szervezni”.

Ekkor már nagyban zajlottak a Honvédelmi Minisztérium által finanszírozott első Testnevelési Kongresszus előkészületei, amelyet 1909 utolsó napjaiban meg is tartottak. A kongresszusra készített tervezete szerint a HM a maga hatáskörébe kívánta vonni a 12–18 éves fiúk testnevelését.

A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Újabb változás a tesiórákon: jön a hazafias nevelés

Hangzatos, de egyelőre nem árulják el, mit jelent. Még idén év végéig módosítani kell a testnevelésórák kerettantervét, hogy megjelenjen benne tantervi szinten a „hazafias és honvédelmi nevelés programja" - erről a Magyar Nemzet ír. Ez a Magyar Közlönyben jelent meg, de nem oktatási rendelkezésként, hanem az idei védelmi felkészítés feladattervében.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.