Jóváhagyta csütörtöki ülésén a lett parlament (Saeima) harmadik - végső - olvasásban is az oktatási reformot, amelynek értelmében a nemzetiségi iskolák a 2020-2021-es tanévig fokozatosan áttérnének csaknem minden tantárgy lett nyelven történő oktatására. Hatályba lépéséhez a jogszabályt az elnöknek kell jóváhagynia.
Az ülést élőben közvetítették a Saeima honlapján. A két törvénytervezetet a 100 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 58-an támogatták, 18-an ellenük szavaztak, tartózkodás nem volt.
Az oktatási minisztérium reformjavaslata értelmében a nemzetiségi iskolák a 2020-2021-es tanévig fokozatosan áttérnének csaknem minden tantárgy lett nyelvű oktatására. Amennyiben jogerőre emelkedik, a reform fokozott bevezetése várhatóan jövő év szeptember 1-jétől kezdődik meg.
A tervezet mellett korábban a lett államfő és az emberi jogi ombudsman is síkraszállt. Andrejs Mamikins lett EP-képviselő még decemberben javasolta Maris Kucinskis lett kormányfőnek, hogy küldjék meg a reformjavaslatot szakértői vizsgálatra a Velencei Bizottságnak. A lett képviselő a kormányfőnek küldött levelében utalt a lett és az ukrán oktatási reform közötti hasonlóságra, és a Velencei Bizottság által az ukrán oktatási reformra adott rendkívül kritikus értékelésre. A lett kormány azonban figyelmen kívül hagyta a javaslatot.
Levélben fordult idén januárban a legnagyobb lettországi kisebbséget, az oroszokat képviselő Lettország Orosz Közössége (ROL) elnevezésű civil szervezet Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság, Donald Tuskhoz, az Európai Tanács és Antonio Tajanihoz, az Európai Parlament elnökéhez, arra kérve őket, hogy ismertessék álláspontjukat azzal kapcsolatban, mennyire érvényesülnek az alapvető európai értékek a lettországi orosz anyanyelvű kisebbség jogai esetében, és mennyire egyeztethető össze az európai értékekkel, ha a kisebbség jogait annak világosan kifejezett akarata ellenére csökkentik. A levél szerzői arra kérték az uniós vezetőket, hogy kövessék figyelemmel a lettországi kisebbségek helyzetének alakulását, és kapcsolódjanak be az ügybe.
A tervezet értelmében az orosz diákok is csak a saját anyanyelvüket, az orosz irodalmat, valamint a kultúrával és történelemmel kapcsolatos tantárgyakat tanulnák anyanyelvükön. Lettországban a lett az államnyelv, az oroszt idegen nyelvként tartják nyilván, jóllehet a népesség csaknem egyharmada orosz anyanyelvű.
A balti országban 2004 őszén már volt egy ehhez hasonló kezdeményezés, amely tömegtüntetésekhez vezetett. Ennek nyomán kétnyelvű oktatási rendszert vezettek be, az orosz nemzetiségi középiskolákban a tantárgyak 40 százaléka tanítható orosz nyelven. A lett fővárosban az elmúlt hetekben többször is tüntettek az oktatásügyi reform ellen, és követelték a kétnyelvű oktatási rendszer megőrzését, valamint jelenleg is több aláírásgyűjtés folyik a tervezet ellen több, közösségi kezdeményezéssel kapcsolatos honlapon.
Itt vannak a friss PISA-eredmények: rosszul teljesítenek a magyar diákok
A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak. Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
