Jóváhagyta csütörtöki ülésén a lett parlament (Saeima) harmadik - végső - olvasásban is az oktatási reformot, amelynek értelmében a nemzetiségi iskolák a 2020-2021-es tanévig fokozatosan áttérnének csaknem minden tantárgy lett nyelven történő oktatására. Hatályba lépéséhez a jogszabályt az elnöknek kell jóváhagynia.
Az ülést élőben közvetítették a Saeima honlapján. A két törvénytervezetet a 100 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 58-an támogatták, 18-an ellenük szavaztak, tartózkodás nem volt.
Az oktatási minisztérium reformjavaslata értelmében a nemzetiségi iskolák a 2020-2021-es tanévig fokozatosan áttérnének csaknem minden tantárgy lett nyelvű oktatására. Amennyiben jogerőre emelkedik, a reform fokozott bevezetése várhatóan jövő év szeptember 1-jétől kezdődik meg.
A tervezet mellett korábban a lett államfő és az emberi jogi ombudsman is síkraszállt. Andrejs Mamikins lett EP-képviselő még decemberben javasolta Maris Kucinskis lett kormányfőnek, hogy küldjék meg a reformjavaslatot szakértői vizsgálatra a Velencei Bizottságnak. A lett képviselő a kormányfőnek küldött levelében utalt a lett és az ukrán oktatási reform közötti hasonlóságra, és a Velencei Bizottság által az ukrán oktatási reformra adott rendkívül kritikus értékelésre. A lett kormány azonban figyelmen kívül hagyta a javaslatot.
Levélben fordult idén januárban a legnagyobb lettországi kisebbséget, az oroszokat képviselő Lettország Orosz Közössége (ROL) elnevezésű civil szervezet Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság, Donald Tuskhoz, az Európai Tanács és Antonio Tajanihoz, az Európai Parlament elnökéhez, arra kérve őket, hogy ismertessék álláspontjukat azzal kapcsolatban, mennyire érvényesülnek az alapvető európai értékek a lettországi orosz anyanyelvű kisebbség jogai esetében, és mennyire egyeztethető össze az európai értékekkel, ha a kisebbség jogait annak világosan kifejezett akarata ellenére csökkentik. A levél szerzői arra kérték az uniós vezetőket, hogy kövessék figyelemmel a lettországi kisebbségek helyzetének alakulását, és kapcsolódjanak be az ügybe.
A tervezet értelmében az orosz diákok is csak a saját anyanyelvüket, az orosz irodalmat, valamint a kultúrával és történelemmel kapcsolatos tantárgyakat tanulnák anyanyelvükön. Lettországban a lett az államnyelv, az oroszt idegen nyelvként tartják nyilván, jóllehet a népesség csaknem egyharmada orosz anyanyelvű.
A balti országban 2004 őszén már volt egy ehhez hasonló kezdeményezés, amely tömegtüntetésekhez vezetett. Ennek nyomán kétnyelvű oktatási rendszert vezettek be, az orosz nemzetiségi középiskolákban a tantárgyak 40 százaléka tanítható orosz nyelven. A lett fővárosban az elmúlt hetekben többször is tüntettek az oktatásügyi reform ellen, és követelték a kétnyelvű oktatási rendszer megőrzését, valamint jelenleg is több aláírásgyűjtés folyik a tervezet ellen több, közösségi kezdeményezéssel kapcsolatos honlapon.
Itt vannak a friss PISA-eredmények: rosszul teljesítenek a magyar diákok
A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak. Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
