Egyre több diák hagyja itt Magyarországot és tanul inkább külföldön

Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti - írja a Portfolio.

  • Eduline
Shutterstock

A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák - írják.

Az Oktatási Hivatalt (OH) szerint a 16 évnél fiatalabb tanköteles magyar diákok közül a 2016/17-es tanévben 7578-an tanultak külföldön (azaz az itthoni jogviszonyukat ennyien szüneteltetik külföldi tanulmányok miatt), ez több mint duplája a 2012/13-ban regisztrált 3350-nek.

De ez a statisztika sem teljes körű, ezért a Portfolio megkérdezte az uniós tagállamokat is a náluk tanuló magyarok számáról.

Shutterstock

A brit oktatási hivatal nem tudott statisztikával szolgálni, a német statisztikai hivatal adataiból viszont kiderült, hogy az országban összesen több mint 14 ezer magyar diákot tartanak nyilván. Ausztriában pedig a 2015-ös adatok szerint 6166 magyar diák tanult az alap- és középfokú oktatásban, 2500 tanulót regisztráltak a felsőoktatásban, vagyis összesen több mint 8600 magyar tanul a szomszádos országban.

A Magyarországon honosított diplomák száma az OH szerint tavaly 670 volt, szemben a 2012-es 380-cal.

Tömegesen hagyhatják ott Nagy-Britanniát a fiatal diplomások

Az Európai Unióból való távozásával Nagy-Britannia akár egymillió magasan képzett, fiatal munkaerőt is elveszíthet. A királyság már nem vonzó, a külföldiek egyre több elutasításba ütköznek - írja a Népszava. A lap azt írja, közel egymillió magasan képzett európai uniós állampolgár fontolgatja a Brexit nyomán kialakult helyzet miatt, hogy nem az Egyesült Királyságban kamatoztatja a tudását.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.