Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti - írja a Portfolio.
A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák - írják.
Az Oktatási Hivatalt (OH) szerint a 16 évnél fiatalabb tanköteles magyar diákok közül a 2016/17-es tanévben 7578-an tanultak külföldön (azaz az itthoni jogviszonyukat ennyien szüneteltetik külföldi tanulmányok miatt), ez több mint duplája a 2012/13-ban regisztrált 3350-nek.
De ez a statisztika sem teljes körű, ezért a Portfolio megkérdezte az uniós tagállamokat is a náluk tanuló magyarok számáról.
A brit oktatási hivatal nem tudott statisztikával szolgálni, a német statisztikai hivatal adataiból viszont kiderült, hogy az országban összesen több mint 14 ezer magyar diákot tartanak nyilván. Ausztriában pedig a 2015-ös adatok szerint 6166 magyar diák tanult az alap- és középfokú oktatásban, 2500 tanulót regisztráltak a felsőoktatásban, vagyis összesen több mint 8600 magyar tanul a szomszádos országban.
A Magyarországon honosított diplomák száma az OH szerint tavaly 670 volt, szemben a 2012-es 380-cal.
Tömegesen hagyhatják ott Nagy-Britanniát a fiatal diplomások
Az Európai Unióból való távozásával Nagy-Britannia akár egymillió magasan képzett, fiatal munkaerőt is elveszíthet. A királyság már nem vonzó, a külföldiek egyre több elutasításba ütköznek - írja a Népszava. A lap azt írja, közel egymillió magasan képzett európai uniós állampolgár fontolgatja a Brexit nyomán kialakult helyzet miatt, hogy nem az Egyesült Királyságban kamatoztatja a tudását.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
