Egyre több diák hagyja itt Magyarországot és tanul inkább külföldön

Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti - írja a Portfolio.

  • Eduline
Shutterstock

A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák - írják.

Az Oktatási Hivatalt (OH) szerint a 16 évnél fiatalabb tanköteles magyar diákok közül a 2016/17-es tanévben 7578-an tanultak külföldön (azaz az itthoni jogviszonyukat ennyien szüneteltetik külföldi tanulmányok miatt), ez több mint duplája a 2012/13-ban regisztrált 3350-nek.

De ez a statisztika sem teljes körű, ezért a Portfolio megkérdezte az uniós tagállamokat is a náluk tanuló magyarok számáról.

Shutterstock

A brit oktatási hivatal nem tudott statisztikával szolgálni, a német statisztikai hivatal adataiból viszont kiderült, hogy az országban összesen több mint 14 ezer magyar diákot tartanak nyilván. Ausztriában pedig a 2015-ös adatok szerint 6166 magyar diák tanult az alap- és középfokú oktatásban, 2500 tanulót regisztráltak a felsőoktatásban, vagyis összesen több mint 8600 magyar tanul a szomszádos országban.

A Magyarországon honosított diplomák száma az OH szerint tavaly 670 volt, szemben a 2012-es 380-cal.

Tömegesen hagyhatják ott Nagy-Britanniát a fiatal diplomások

Az Európai Unióból való távozásával Nagy-Britannia akár egymillió magasan képzett, fiatal munkaerőt is elveszíthet. A királyság már nem vonzó, a külföldiek egyre több elutasításba ütköznek - írja a Népszava. A lap azt írja, közel egymillió magasan képzett európai uniós állampolgár fontolgatja a Brexit nyomán kialakult helyzet miatt, hogy nem az Egyesült Királyságban kamatoztatja a tudását.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.