A most záruló tanévben a pedagógusok számának évek óta tartó csökkenése háromszázalékos növekedésre váltott - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című kiadványából, amely szerint az országban folyamatosan nő az emberek iskolai végzettsége.
Az összegzés szerint az iskolarendszerű oktatásban 2013-ban nappali és nem nappali képzésen összesen 1 millió 986 ezren tanultak, 13 százalékkal kevesebben, mint 2005-ben. A mérséklődés az oktatásban érintett korcsoport létszámcsökkenésénél nagyobb mértékű volt. A leginkább érintett korcsoport, a 5-22 évesek létszáma ezen időszak alatt 11 százalékkal esett vissza.
Az általános iskola nappali képzésére járók számának csökkenése 2013-ban megállt, szerény mértékben növekedett. Ez részben az érintett korosztály létszámának változásából, részben a beiskolázási életkor szigorításából adódott - írták.
Tavaly 7 százalékkal mérséklődött a középfokon, nappali oktatásban tanulók száma (502 ezer diák). A szakiskolai képzésben részt vevők aránya az elmúlt évtized utolsó harmadában nőtt, majd 2011-től újra csökkenni kezdett, és 2013-ban hozzávetőleg 23 százalék volt. A gimnáziumi képzésben részt vevők aránya az elmúlt két évben emelkedett, 2013-ban mintegy 37 százalék, a szakközépiskolában tanulóké pedig 41 százalék volt.
A felsőoktatási intézményekbe nappali és nem nappali képzési formákra járók száma nyolc év alatt 25 százalékkal esett vissza. A nem nappali képzésben már 2005-től, a nappali képzésben 2009-től csökkent a hallgatók létszáma. 2013-ban nappali alapképzésre 53 ezren jelentkeztek, és 78 százalékukat vették fel. Mesterképzésre 22 ezren felvételiztek, és 16 ezren kezdhették meg a tanulmányaikat.
A dokumentumban kitértek arra, hogy a népesség iskolai végzettsége folyamatosan javul. A népszámlálás adatai szerint 2001 és 2011 között a 25-64 évesek körében az érettségizettek aránya 28-ról 31 százalékra emelkedett, míg a diplomásoké 7 százalékponttal, 21 százalékra nőtt. Ugyanakkor a pusztán általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma és aránya jelentősen csökkent. Az általános iskolát sikeresen (nappali képzés keretében) befejezők száma 2013-ban 91 ezer volt, 3,8 százalékkal alacsonyabb, mint 2012-ben, és mintegy negyedével kevesebb, mint 2005-ben.
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a felsőfokú végzettségű emberek negyede az oktatás, pedagógia, 29 százaléka a társadalomtudományok, gazdaság, jog, 17 százaléka műszaki területen szerzett diplomát. Az egészségügy és orvostudomány, a természettudományok, a humántudományok és művészetek, az agrártudományok (ideértve az állatorvosi képzést is), valamint a szolgáltatások külön-külön 5-8 százalék körüli arányt képviselnek.
Az összegzés szerint a 2013/2014-es tanévben mintegy 74 ezer pedagógus dolgozott az általános iskolákban, tízből kilenc pedagógus nő. A napközi otthoni és tanulószobai ellátásban részesülő gyermekek aránya 51 százalék (a korábbi éveknél 3 százalékponttal több), az alsó tagozatokon ez az arány még magasabb. Az egy pedagógusra jutó (nappali képzésben) tanulók száma évek óta 10.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
