Negyedével esett vissza az egyetemisták száma nyolc év alatt

A most záruló tanévben a pedagógusok számának évek óta tartó csökkenése háromszázalékos növekedésre váltott - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című kiadványából, amely szerint az országban folyamatosan nő az emberek iskolai végzettsége.

  • MTI
Stiller Ákos

Az összegzés szerint az iskolarendszerű oktatásban 2013-ban nappali és nem nappali képzésen összesen 1 millió 986 ezren tanultak, 13 százalékkal kevesebben, mint 2005-ben. A mérséklődés az oktatásban érintett korcsoport létszámcsökkenésénél nagyobb mértékű volt. A leginkább érintett korcsoport, a 5-22 évesek létszáma ezen időszak alatt 11 százalékkal esett vissza. 

Az általános iskola nappali képzésére járók számának csökkenése 2013-ban megállt, szerény mértékben növekedett. Ez részben az érintett korosztály létszámának változásából, részben a beiskolázási életkor szigorításából adódott - írták.

Tavaly 7 százalékkal mérséklődött a középfokon, nappali oktatásban tanulók száma (502 ezer diák). A szakiskolai képzésben részt vevők aránya az elmúlt évtized utolsó harmadában nőtt, majd 2011-től újra csökkenni kezdett, és 2013-ban hozzávetőleg 23 százalék volt. A gimnáziumi képzésben részt vevők aránya az elmúlt két évben emelkedett, 2013-ban mintegy 37 százalék, a szakközépiskolában tanulóké pedig 41 százalék volt.

A felsőoktatási intézményekbe nappali és nem nappali képzési formákra járók száma nyolc év alatt 25 százalékkal esett vissza. A nem nappali képzésben már 2005-től, a nappali képzésben 2009-től csökkent a hallgatók létszáma. 2013-ban nappali alapképzésre 53 ezren jelentkeztek, és 78 százalékukat vették fel. Mesterképzésre 22 ezren felvételiztek, és 16 ezren kezdhették meg a tanulmányaikat.

A dokumentumban kitértek arra, hogy a népesség iskolai végzettsége folyamatosan javul. A népszámlálás adatai szerint 2001 és 2011 között a 25-64 évesek körében az érettségizettek aránya 28-ról 31 százalékra emelkedett, míg a diplomásoké 7 százalékponttal, 21 százalékra nőtt. Ugyanakkor a pusztán általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma és aránya jelentősen csökkent. Az általános iskolát sikeresen (nappali képzés keretében) befejezők száma 2013-ban 91 ezer volt, 3,8 százalékkal alacsonyabb, mint 2012-ben, és mintegy negyedével kevesebb, mint 2005-ben. 

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a felsőfokú végzettségű emberek negyede az oktatás, pedagógia, 29 százaléka a társadalomtudományok, gazdaság, jog, 17 százaléka műszaki területen szerzett diplomát. Az egészségügy és orvostudomány, a természettudományok, a humántudományok és művészetek, az agrártudományok (ideértve az állatorvosi képzést is), valamint a szolgáltatások külön-külön 5-8 százalék körüli arányt képviselnek. 

Az összegzés szerint a 2013/2014-es tanévben mintegy 74 ezer pedagógus dolgozott az általános iskolákban, tízből kilenc pedagógus nő. A napközi otthoni és tanulószobai ellátásban részesülő gyermekek aránya 51 százalék (a korábbi éveknél 3 százalékponttal több), az alsó tagozatokon ez az arány még magasabb. Az egy pedagógusra jutó (nappali képzésben) tanulók száma évek óta 10.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.