Negyedével esett vissza az egyetemisták száma nyolc év alatt

A most záruló tanévben a pedagógusok számának évek óta tartó csökkenése háromszázalékos növekedésre váltott - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című kiadványából, amely szerint az országban folyamatosan nő az emberek iskolai végzettsége.

  • MTI
Stiller Ákos

Az összegzés szerint az iskolarendszerű oktatásban 2013-ban nappali és nem nappali képzésen összesen 1 millió 986 ezren tanultak, 13 százalékkal kevesebben, mint 2005-ben. A mérséklődés az oktatásban érintett korcsoport létszámcsökkenésénél nagyobb mértékű volt. A leginkább érintett korcsoport, a 5-22 évesek létszáma ezen időszak alatt 11 százalékkal esett vissza. 

Az általános iskola nappali képzésére járók számának csökkenése 2013-ban megállt, szerény mértékben növekedett. Ez részben az érintett korosztály létszámának változásából, részben a beiskolázási életkor szigorításából adódott - írták.

Tavaly 7 százalékkal mérséklődött a középfokon, nappali oktatásban tanulók száma (502 ezer diák). A szakiskolai képzésben részt vevők aránya az elmúlt évtized utolsó harmadában nőtt, majd 2011-től újra csökkenni kezdett, és 2013-ban hozzávetőleg 23 százalék volt. A gimnáziumi képzésben részt vevők aránya az elmúlt két évben emelkedett, 2013-ban mintegy 37 százalék, a szakközépiskolában tanulóké pedig 41 százalék volt.

A felsőoktatási intézményekbe nappali és nem nappali képzési formákra járók száma nyolc év alatt 25 százalékkal esett vissza. A nem nappali képzésben már 2005-től, a nappali képzésben 2009-től csökkent a hallgatók létszáma. 2013-ban nappali alapképzésre 53 ezren jelentkeztek, és 78 százalékukat vették fel. Mesterképzésre 22 ezren felvételiztek, és 16 ezren kezdhették meg a tanulmányaikat.

A dokumentumban kitértek arra, hogy a népesség iskolai végzettsége folyamatosan javul. A népszámlálás adatai szerint 2001 és 2011 között a 25-64 évesek körében az érettségizettek aránya 28-ról 31 százalékra emelkedett, míg a diplomásoké 7 százalékponttal, 21 százalékra nőtt. Ugyanakkor a pusztán általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma és aránya jelentősen csökkent. Az általános iskolát sikeresen (nappali képzés keretében) befejezők száma 2013-ban 91 ezer volt, 3,8 százalékkal alacsonyabb, mint 2012-ben, és mintegy negyedével kevesebb, mint 2005-ben. 

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a felsőfokú végzettségű emberek negyede az oktatás, pedagógia, 29 százaléka a társadalomtudományok, gazdaság, jog, 17 százaléka műszaki területen szerzett diplomát. Az egészségügy és orvostudomány, a természettudományok, a humántudományok és művészetek, az agrártudományok (ideértve az állatorvosi képzést is), valamint a szolgáltatások külön-külön 5-8 százalék körüli arányt képviselnek. 

Az összegzés szerint a 2013/2014-es tanévben mintegy 74 ezer pedagógus dolgozott az általános iskolákban, tízből kilenc pedagógus nő. A napközi otthoni és tanulószobai ellátásban részesülő gyermekek aránya 51 százalék (a korábbi éveknél 3 százalékponttal több), az alsó tagozatokon ez az arány még magasabb. Az egy pedagógusra jutó (nappali képzésben) tanulók száma évek óta 10.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.