Ezt a határidőt nem szabad elfelejteni: péntekig jelentkezhettek a központi középiskolai felvételire

Péntekig kell jelentkezniük a központi középiskolai írásbelire az általános iskolásoknak - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn.

  • Eduline
pixabay

A középfokú iskolák már korábban közzétették felvételi tájékoztatóikat, amelyekben meghatározták, milyen tanulmányi területeket indítanak a 2018/2019. tanévben. Megjelölték azt is, hogy - az adott jogszabályi keretek között - milyen felvételi eljárással veszik majd fel a hozzájuk jelentkező tanulókat, és ennek keretében közölték azt is, ha a jelentkezőknek központi írásbeli vizsgát kell tenniük.

Ilyen lesz a 2018-as középiskolai felvételi matekból: minden infó egy helyen

Milyen lesz a középiskolai központi felvételi matekból? Lehet-e számológépet használni, hány feladatot kell megoldani? Eldöntheti-e a vizsga eredménye a gimnáziumi vagy szakgimnáziumi felvételit? Mikor tartják a központi vizsgát? Hány feladatot kell megoldani? Összesen tíz feladatot kapnak a felvételizők. "A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásánakjellemzőit is.

A felvételhez központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhatnak elő. Közülük 421 középiskola (63 százalék) várja el egy vagy több feladatellátási helyén, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók előzetesen vegyenek részt a központi írásbeliken. 

Ilyen lesz a 2018-as középiskolai felvételi magyarból: a legfontosabb infók

Milyen a központi középiskolai felvételi magyarból? Hány feladatot kell megoldani, és mikor lesz a 2018-as írásbeli? Ebben a cikkben minden infót megtaláltok. Hány feladatot kell megoldani? Összesen tíz feladatot, amelyből kilenc - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában - egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik.

Ha egy tanuló úgy tervezi, hogy februárban ezek valamelyikébe is beadja felvételi jelentkezését, mindenképp részt kell vennie a központi írásbeli vizsgákon. 

A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.