Mi vár a diákokra szeptembertől? Ilyen tantárgyakat is oktatnak majd az iskolák

Szeptembertől új kerettantervek alapján kezdődik meg a tanítás az általános és középiskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán. Az iskolák az óraszámok tíz százalékáról dönthetnek szabadon: emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tárgyakat, de választhatnak az "extra" tantárgyak közül is, amelyeknek a tantervét nemrég hozták nyilvánosságra.

  • Eduline
hvg.hu

Családi életre nevelés (1-12. évfolyam)

A kerettanterv szerint ezt a tantárgyat a család kiemelkedő jelentősége teszi szükségessé "a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában". A diákok megtanulhatják a "működési zavarok helyes kezelését, megismerhetik a harmonikus családi mintákat".

Emellett a tantárgy segítséget nyújt "felelős párkapcsolatok" kialakításában, és foglalkozik a szexuális kultúra kérdéseivel is. Segíteni kívánja a diákokat a a "nemek közötti alapvető különbségek" megismerésében - itt az agyműködést és a kommunikációt említik, más magyarázat nincs - és a "termékenységtudatos", "családbarát" szemlélet kialakításában.

A tantárgyat nem hagyományos formában oktatnák, hanem rövid előadásokon és játékokon, szerepjátékokon keresztül, a diákok korának megfelelően. Az oktatásba védőnőt, mentálhigiénés szakembert is be lehet vonni. A kerettanterveket itt nézhetitek meg.

Jelenismeret (7-12. évfolyam)

A tantárgy célja, hogy segítséget nyújtson a diákoknak "a felgyorsuló társadalmi változások, a hagyományos közösségek és értékek bizonytalanná válása" közepette. A tanulók az órán az őket körülvevő világról és saját tapasztalataikról beszélgetnek.

A jelenismeret-órákat azok a tanárok vezethetik, akik elsajátították a tantárgy módszertanát, nekik munkacsoportot kell alkotniuk, és kéthetente megbeszélniük a történteket. Minden órán egy vezető és egy segítő van jelen. Hagyományos számonkérés nincs, a diákok a félév végén elmondják: mit adott számukra ez az óra, mit hiányoltak, mi múlott rajtuk, és mi múlott a tanáraikon.

Katonai alapismeretek (9-12. évfolyam)

A diákok megismerik Magyarország biztonság- és szövetségi politikájának jellemzőit, tanulnak a NATO-ról, az Európai Unióról és az ENSZ-ről, a honvédelemmel összefüggő szabályokról, a Magyar Honvédség felépítéséről és feladatrendszeréről, a modern hadviselésről. Alapvető térkép- és tereptani ismeretekkel, valamint az elsősegélynyújtás módszereivel is megismerkednek. Katonai alapismeretekből a 2014-től érettségizhettek is. A kötelező és választható tárgyak listáját itt nézhetitek meg.

Gazdasági és pénzügyi kultúra I-II. (7-10. évfolyam)

A tantárgy célja, hogy fejlessze a pénzügyi tudatosságot, és megismertessen Magyarország pénzügyi viszonyaival. A diákok tanulnak a pénzügyekről, a piacgazdaság kialakulásáról és működéséről, sorra kerül az "igazságos elosztás", a jólét fogalma és a fenntarthatóság is. A diákok tanulnak a bankszámlákról, a hitelekről, befektetésekről, az adózás szabályairól, a világpiaci kereskedelemről és a vállalatok működéséről is.

Vállalkozzunk! (7-10. évfolyam)

A diákok a vállalatok működéséről és működtetéséről, például a könyvelés és az adózás szabályairól, illetve a marketingről tanulnak, és segítséget kapnak abban is, hogyan ismerhetik fel a fogyasztói szükségleteket, amelyekre sikeres vállalkozást építhetnek.

Munkapiac (9-10. évfolyam)

Az órákon szó esik a különböző életpályákról és foglalkozásokról, az élethosszig tartó tanulásról, a továbbtanulási lehetőségekről. A tanulók megismerkednek a munkaerőpiac és a munkajog alapvető fogalmaival, az álláskeresés technikáival.

Az oktatás esettanulmányok ismertetésén és vitákon keresztül zajlik, de a diákok ellátogatnak a munkaügyi központba is, otthoni feladatként pedig különböző, a munkaerőpiaccal kapcsolatos honlapokat kell tanulmányozniuk, például foglalkoztatási és fizetési statisztikákat.

Etikus vállalkozói ismeretek (11-12. évfolyam)

A diákok tanulnak a vállalatok környezetre gyakorolt hatásáról és a társadalmi felelősségvállalásról, a szervezeti kultúráról és az üzleti etikáról is. Megismerkednek többek között egy üzleti stratégia sikerességének feltételeivel, a vállalkozások típusaival és a prezentációs technikákkal, eszközökkel is. Végül csoportokban komplex üzleti tervet dolgoznak ki.

Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek (11-12. évfolyam)

A diákok megismerkednek a közgazdaság alapfogalmaival, tanulnak a vállalkozási formákról és elindításukról, a befektetési lehetőségekről és kockázatokról, a mindennapi pénzügyi feladatokról, a tőzsdéről és a magyar pénzügyi szervekről is.

Sakk, kajak-kenu, túrázás

Az iskolák a nemzeti lovaskultúra tantárgyat a 3-5. évfolyamon, a kajak-kenu - vízijártassági ismereteket és vitorlázás - vadvízi ismereteket az 5-8. évfolyamon taníthatnak. Szintén az általános iskola felső tagozatában lehet oktatni a bejárható Magyarország nevű tantárgyat, amelynek célja a túrázás népszerűsítése. A bringaakadémia tantárgyat a harmadiktól a hatodik évfolyamig, a sakk-logikát és a képességfejlesztő sakkot az 1-4., a saktika (sakk-matematika) tárgyat pedig a 9-10. évfolyamon lehet beépíteni a tantervbe. A szeptembertől érvényes általános iskolai és szakközépiskolai kerettantervet itt, a gimnáziumit pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.