Megvan a középiskolai felvételi eredménye: majdnem mindegyik nyolcadikos sikerrel járt

Megvannak a 2018-as középiskolai felvételi eredményei - idén 81 260 nyolcadikos, 7951 hatodikos és 5700 negyedikes felvételizett, többségük bejutott a kiválasztott középiskolába.

  • Eduline
Túry Gergely

Az általános eljárásban a nyolcadikosok 96,7 százaléka (78 573-an) jutottak be valamelyik középiskolába. A felvettek 74,6 százaléka (60 646-an) az első helyen, 91,1 százaléka (74 018-an) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait - közölte az Oktatási Hivatal.

A tanulók 36,6 százaléka (28.750 fő) gimnáziumi, 38,4 százaléka (30.199 fő) szakgimnáziumi, 23,1 százaléka (18.168 fő) szakközépiskolai, 1,5 százaléka (1.188 fő) szakiskolai, 0,3 százaléka (268 fő) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be.

Tényleg rosszul jártak a matekból kiváló hatodikosok: megvannak a középiskolai felvételi eredményei

A matekból brillírozó hatodikosok tényleg rosszul jártak, a nyolcadikosok magyarból valamennyit javítottak, matematikából azonban rontottak a tavalyi eredményekhez képest - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Még mindig a matematika a mumus - többek között ez derül ki a középiskolai központi felvételi átlageredményeiből, amelyet péntek reggel hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal.

A 6 évfolyamos gimnáziumba összesen 4564-en jutottak be, közülük 3768-an (82,9%) az első helyen megjelölt helyen kezdhetik meg tanulmányaikat. 8 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi területre 3191-en jutottak be, közülük 2873-an (90,0%) tanulhatnak tovább az elsőnek megjelölt helyen.

Úgy rossz, ahogy van - tényleg nagy baj van a középiskolai felvételivel

"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?

Az általános felvételi eljárásban fel nem vett nyolcadikosok száma 2687, a jelentkezést benyújtó tanulók 3,3%-a. Különösen számukra fontos, hogy 2018. május 7-én kezdődik a rendkívüli felvételi eljárás azoknak a tanulóknak, akik egyik középfokú iskolába sem jutottak be. Itt találjátok a fontos infókat erről:

Nem vettek fel a kiválasztott középiskolába? Van még egy esély, itt vannak a részletek

Indul a középiskolákban a rendkívüli felvételi eljárás, itt találjátok azt a keresőt, amellyel megnézhetitek, hol maradtak még férőhelyek. Ha egy diák egyik megjelölt középiskolába sem került be, vagy felvették, de valamilyen okból megváltoztatja a döntését, a rendkívüli felvételin jelentkezhet újabb intézménybe. "A 2018. május 7. és augusztus 31.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.