Középiskolai felvételi: hogyan lehet kiválasztani a tökéletes iskolát?

Alig néhány hónap alatt fontos − kis túlzással egész életre szóló − döntést kell meghozniuk a továbbtanulás előtt álló diákoknak és szüleiknek. A középiskola-választék zavarba ejtően nagy, de vajon hogyan lehet kiválasztani a megfelelő iskolát? A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.

  • Eduline
pixabay

Ha a szülő és a diák döntött arról, milyen iskolatípus (és szakma) lenne a jó választás, érdemes összeállítani a lehetséges intézmények listáját. Az Oktatási Hivatal oldalán megtalálható hivatalos keresőben megye, város, fenntartó és iskolatípus (szakgimnázium, négy-, hat- vagy nyolcosztályos gimnázium, két tanítási nyelvű intézmény, szakközépiskola, szakiskola) alapján is lehet böngészni, az intézmények adatlapján pedig meg lehet nézni az alapinformációkat: az iskola címét, telefonszámát és internetes oldalának címét, valamint az induló képzések típusát.

Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

A jelentkezési lap kitöltése előtt érdemes minden információt összegyűjteni azokról a középiskolákról, amelyek megfelelőnek tűnnek. A HVG középiskolai rangsora mellett át lehet böngészni az adott iskola honlapját, pedagógiai programját és házirendjét, Facebook-oldalát és Youtube-csatornáját (lásd Két kattintásra az iskolaválasztástól című írásunkat). Így fontos információkat lehet szerezni az intézmény pedagógiai eredményeiről, az induló képzésekről, az oktatott szakmákról, az érettségi eredményekről és a továbbtanulási arányról, az iskolai hagyományokról és rendezvényekről.

Az „extra szolgáltatásokat” is érdemes feltérképezni: bekapcsolódott-e a középiskola valamilyen nemzetközi programba, milyen sportolási lehetőségek és szakkörök közül választhatnak a tanulók, felkészítik-e a diákokat az ECDL-vizsgára vagy a nemzetközi érettségire. A szülők érdeklődhetnek az iskolákról különféle internetes fórumokon is, de érdemes beszélni a továbbtanulási tervekről az általános iskolai pedagógusokkal is, akikhez számos visszajelzés érkezik a középiskolákról.

A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.