Középiskolai felvételi: itt nem ér pluszpontot a nyelvvizsga vagy a versenyeredmény

Milyen általános iskolai jegyeket vehetnek figyelembe a középiskolák a jelentkezők rangsorolásakor? Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli felvételi? Mutatjuk a 2019-es középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.

  • Eduline
Túry Gergely

A központi írásbeli vizsgán elért eredmény az összpontszámnak minimum 50 százalékát meghatározza (ha csak az egyik tárgyból kell megírniuk a diákoknak, akkor is). A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola ilyet szervez – az összpontszám maximum 25 százalékát határozza meg.

Milyen általános iskolai jegyeket lehet figyelembe venni?

Csak az általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben szereplő osztályzatokat – vagyis nem lehet beszámítani a nyelvvizsgát, a tanulmányi versenyen vagy sportversenyen elért eredményt. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelését sem szabad figyelembe venni.

A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ilyen feladatokat kapnak az írásbeli vizsgán a középiskolába felvételiző diákok

December 7-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi felvételi vizsgára - a diákok matematikából és magyar nyelvből adnak számot tudásukról. Milyen feladatokra kell készülniük? Mutatjuk. A középiskolák az elmúlt hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyekből kiderül, melyik intézmény teszi kötelezővé a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.