Középiskolai felvételi: itt nem ér pluszpontot a nyelvvizsga vagy a versenyeredmény

Milyen általános iskolai jegyeket vehetnek figyelembe a középiskolák a jelentkezők rangsorolásakor? Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli felvételi? Mutatjuk a 2019-es középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.

  • Eduline
Túry Gergely

A központi írásbeli vizsgán elért eredmény az összpontszámnak minimum 50 százalékát meghatározza (ha csak az egyik tárgyból kell megírniuk a diákoknak, akkor is). A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola ilyet szervez – az összpontszám maximum 25 százalékát határozza meg.

Milyen általános iskolai jegyeket lehet figyelembe venni?

Csak az általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben szereplő osztályzatokat – vagyis nem lehet beszámítani a nyelvvizsgát, a tanulmányi versenyen vagy sportversenyen elért eredményt. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelését sem szabad figyelembe venni.

A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ilyen feladatokat kapnak az írásbeli vizsgán a középiskolába felvételiző diákok

December 7-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi felvételi vizsgára - a diákok matematikából és magyar nyelvből adnak számot tudásukról. Milyen feladatokra kell készülniük? Mutatjuk. A középiskolák az elmúlt hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyekből kiderül, melyik intézmény teszi kötelezővé a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.