Középiskolai felvételi: itt nem ér pluszpontot a nyelvvizsga vagy a versenyeredmény

Milyen általános iskolai jegyeket vehetnek figyelembe a középiskolák a jelentkezők rangsorolásakor? Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli felvételi? Mutatjuk a 2019-es középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.

  • Eduline
Túry Gergely

A központi írásbeli vizsgán elért eredmény az összpontszámnak minimum 50 százalékát meghatározza (ha csak az egyik tárgyból kell megírniuk a diákoknak, akkor is). A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola ilyet szervez – az összpontszám maximum 25 százalékát határozza meg.

Milyen általános iskolai jegyeket lehet figyelembe venni?

Csak az általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben szereplő osztályzatokat – vagyis nem lehet beszámítani a nyelvvizsgát, a tanulmányi versenyen vagy sportversenyen elért eredményt. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelését sem szabad figyelembe venni.

A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ilyen feladatokat kapnak az írásbeli vizsgán a középiskolába felvételiző diákok

December 7-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi felvételi vizsgára - a diákok matematikából és magyar nyelvből adnak számot tudásukról. Milyen feladatokra kell készülniük? Mutatjuk. A középiskolák az elmúlt hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyekből kiderül, melyik intézmény teszi kötelezővé a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.