Középiskolai felvételi: itt nem ér pluszpontot a nyelvvizsga vagy a versenyeredmény

Milyen általános iskolai jegyeket vehetnek figyelembe a középiskolák a jelentkezők rangsorolásakor? Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli felvételi? Mutatjuk a 2019-es középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.

  • Eduline
Túry Gergely

A központi írásbeli vizsgán elért eredmény az összpontszámnak minimum 50 százalékát meghatározza (ha csak az egyik tárgyból kell megírniuk a diákoknak, akkor is). A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola ilyet szervez – az összpontszám maximum 25 százalékát határozza meg.

Milyen általános iskolai jegyeket lehet figyelembe venni?

Csak az általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben szereplő osztályzatokat – vagyis nem lehet beszámítani a nyelvvizsgát, a tanulmányi versenyen vagy sportversenyen elért eredményt. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelését sem szabad figyelembe venni.

A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ilyen feladatokat kapnak az írásbeli vizsgán a középiskolába felvételiző diákok

December 7-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi felvételi vizsgára - a diákok matematikából és magyar nyelvből adnak számot tudásukról. Milyen feladatokra kell készülniük? Mutatjuk. A középiskolák az elmúlt hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyekből kiderül, melyik intézmény teszi kötelezővé a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.