Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a középiskolai felvételiről

December 10-ig jelentkezhettek a központi középiskolai írásbeli felvételire, a vizsgát január 18-án tartják. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámítási szabályokról.

  • Eduline

Hogyan döntik el a középiskolák, hogy kit vesznek fel?

A középiskolák három eredményt vehetnek figyelembe: az általános iskolai jegyeket, a központi írásbeli vizsga, illetve a szóbeli vizsga eredményét. A felvételi pontszám legalább 50 százalékát az írásbeli vizsga eredményéből kell kiszámolni (ha olyan középiskolába jelentkeztek, ahol tartanak írásbelit). A szóbeli vizsga maximum a pontok 25 százalékát adhatja, és csak abban az esetben lehet ilyet szervezni, ha a felvételit megelőző három évben több mint kétszeres volt a túljelentkezés. A középiskolai felvételi legfontosabb dátumait itt találjátok.

Miből kell vizsgázni az írásbelin?

Magyar nyelvből és matematikából: az iskola dönthet úgy, hogy az egyik tárgyból elért eredményt nagyobb súllyal számítja be, vagy teljes egészében ebből a tárgyból számítja a pontokat. Ebben az esetben ennek az egy tantárgynak kell a felvételi pontszám legalább 50 százalékát adnia.

Mi a helyzet azokkal az iskolákkal, amelyekben van nyelvi előkészítő évfolyam?

Olyan nyelvi szintfelmérőt, amely befolyásolja a felvételi döntést, az iskolák nem írathatnak a jelentkezőkkel.

Sportiskolai osztályba jelentkeztem: az alkalmassági vizsga is beleszámít a pontszámba?

Nem, de a felvétel feltételeként szabhatják a különböző vizsgákon - így a sportegészségügyi alkalmasságin és fizikai képességfelmérőn - való megfelelést, de a sportági szakszövetség ajánlását is. Számítástechnikai ismereteket tesztelő vizsgát viszont nem lehet szervezni: az informatikatudásra csak a szóbeli vizsgán kérdezhetnek rá.

Hogyan számolják a hozott pontokat?

Minden iskola maga döntheti el, hogy melyik tantárgy osztályzatait számítja be. Kivétel a szorgalom és a magatartás, ezeket nem lehet felhasználni. Minden szempontot közzé kell tenni a felvételi tájékoztatóban. A nyolcadik év félévi jegyeit is beszámíthatják.

Megnyertem egy versenyt, ezért kapok pluszpontot?

Nem, a hozott pontokba a nyelvvizsgát, a tanulmányi versenyen, sportversenyen elért és más, az általános iskolai tanulmányokhoz szorosan nem kötődő eredményt nem lehet beszámítani.

Mi történik, ha két felvételizőnek ugyanannyi a pontszáma?

Ilyen helyzetben első körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló kerül be, utána az, akinek lakó- vagy tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, majd az, akinek különleges helyzete ezt indokolja - ennek feltételeit a pedagógiai programban kell szabályozni.

A mi iskolánkban működik általános iskola és gimnázium is. Kell felvételiznem?

A többcélú intézmények diákjainak a 8. osztályban nem kell felvételizniük, ha teljesítik a pedagógiai programban való feltételeket. Ha nem teljesítitek a feltételeket, be kell adnotok a jelentkezési lapot.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.