Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a középiskolai felvételiről

December 10-ig jelentkezhettek a központi középiskolai írásbeli felvételire, a vizsgát január 18-án tartják. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámítási szabályokról.

  • Eduline

Hogyan döntik el a középiskolák, hogy kit vesznek fel?

A középiskolák három eredményt vehetnek figyelembe: az általános iskolai jegyeket, a központi írásbeli vizsga, illetve a szóbeli vizsga eredményét. A felvételi pontszám legalább 50 százalékát az írásbeli vizsga eredményéből kell kiszámolni (ha olyan középiskolába jelentkeztek, ahol tartanak írásbelit). A szóbeli vizsga maximum a pontok 25 százalékát adhatja, és csak abban az esetben lehet ilyet szervezni, ha a felvételit megelőző három évben több mint kétszeres volt a túljelentkezés. A középiskolai felvételi legfontosabb dátumait itt találjátok.

Miből kell vizsgázni az írásbelin?

Magyar nyelvből és matematikából: az iskola dönthet úgy, hogy az egyik tárgyból elért eredményt nagyobb súllyal számítja be, vagy teljes egészében ebből a tárgyból számítja a pontokat. Ebben az esetben ennek az egy tantárgynak kell a felvételi pontszám legalább 50 százalékát adnia.

Mi a helyzet azokkal az iskolákkal, amelyekben van nyelvi előkészítő évfolyam?

Olyan nyelvi szintfelmérőt, amely befolyásolja a felvételi döntést, az iskolák nem írathatnak a jelentkezőkkel.

Sportiskolai osztályba jelentkeztem: az alkalmassági vizsga is beleszámít a pontszámba?

Nem, de a felvétel feltételeként szabhatják a különböző vizsgákon - így a sportegészségügyi alkalmasságin és fizikai képességfelmérőn - való megfelelést, de a sportági szakszövetség ajánlását is. Számítástechnikai ismereteket tesztelő vizsgát viszont nem lehet szervezni: az informatikatudásra csak a szóbeli vizsgán kérdezhetnek rá.

Hogyan számolják a hozott pontokat?

Minden iskola maga döntheti el, hogy melyik tantárgy osztályzatait számítja be. Kivétel a szorgalom és a magatartás, ezeket nem lehet felhasználni. Minden szempontot közzé kell tenni a felvételi tájékoztatóban. A nyolcadik év félévi jegyeit is beszámíthatják.

Megnyertem egy versenyt, ezért kapok pluszpontot?

Nem, a hozott pontokba a nyelvvizsgát, a tanulmányi versenyen, sportversenyen elért és más, az általános iskolai tanulmányokhoz szorosan nem kötődő eredményt nem lehet beszámítani.

Mi történik, ha két felvételizőnek ugyanannyi a pontszáma?

Ilyen helyzetben első körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló kerül be, utána az, akinek lakó- vagy tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, majd az, akinek különleges helyzete ezt indokolja - ennek feltételeit a pedagógiai programban kell szabályozni.

A mi iskolánkban működik általános iskola és gimnázium is. Kell felvételiznem?

A többcélú intézmények diákjainak a 8. osztályban nem kell felvételizniük, ha teljesítik a pedagógiai programban való feltételeket. Ha nem teljesítitek a feltételeket, be kell adnotok a jelentkezési lapot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.