A gimnáziumok és szakgimnáziumok 64 százaléka, 425 intézmény írta elő egy vagy több feladatellátási helyén a hozzájuk jelentkező tanulóknak a központi írásbelin való részvételt - közölte az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-vel.
A hivatal közleményében emlékeztetett, hogy a középfokú iskolák az utóbbi hetekben közzétették felvételi tájékoztatóikat, amelyekben meghatározták, milyen osztályokat indítanak majd a 2019/2020. tanévben. Emellett megjelölték azt is, hogy - az adott jogszabályi keretek között - milyen felvételi eljárással veszik majd fel a hozzájuk jelentkezőket.
A jogszabályok alapján a központi írásbelin való részvételt a gimnáziumok és szakgimnáziumok írhatják elő, ezzel idén 425 intézmény élt, ami az iskolák 64 százaléka. (Tavaly az intézmények 63 százaléka követelte meg a központi írásbelit).
Ha egy tanuló úgy tervezi, hogy februárban ezek valamelyikébe is beadja felvételi jelentkezését, mindenképpen részt kell vennie a központi írásbeli vizsgákon. Ezeknek az iskoláknak és feladatellátási helyeknek az adatai, valamint a központi felvételi vizsgákkal és a középfokú felvételi eljárás további menetével kapcsolatos minden információ elérhető az Oktatási Hivatal honlapján.
Az írásbeli vizsgákra való jelentkezés határideje december 7-e, a jelentkezést ahhoz a központi írásbeli vizsgát szervező középiskolai feladatellátási helyhez kell beadni, amelyben a jelentkező a vizsgát meg kívánja írni - közölték.
Középiskolai felvételi: milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket?
Mi alapján döntenek a középiskolák a diákok felvételi kérelméről? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Minden középiskolában azonosak a felvételi szabályok? Csak azok kerülhetnek be, akik megírják a felvételi tesztet? A középfokú iskolák a jelentkezőket háromféle szempontrendszer alapján rangsorolhatják: vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot, vagy a jegyeket, az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
