A gimnáziumok és szakgimnáziumok több mint fele kér központi írásbelit a felvételihez

A gimnáziumok és szakgimnáziumok 64 százaléka, 425 intézmény írta elő egy vagy több feladatellátási helyén a hozzájuk jelentkező tanulóknak a központi írásbelin való részvételt - közölte az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-vel.

  • MTI

A hivatal közleményében emlékeztetett, hogy a középfokú iskolák az utóbbi hetekben közzétették felvételi tájékoztatóikat, amelyekben meghatározták, milyen osztályokat indítanak majd a 2019/2020. tanévben. Emellett megjelölték azt is, hogy - az adott jogszabályi keretek között - milyen felvételi eljárással veszik majd fel a hozzájuk jelentkezőket. 

A jogszabályok alapján a központi írásbelin való részvételt a gimnáziumok és szakgimnáziumok írhatják elő, ezzel idén 425 intézmény élt, ami az iskolák 64 százaléka. (Tavaly az intézmények 63 százaléka követelte meg a központi írásbelit).

Ha egy tanuló úgy tervezi, hogy februárban ezek valamelyikébe is beadja felvételi jelentkezését, mindenképpen részt kell vennie a központi írásbeli vizsgákon. Ezeknek az iskoláknak és feladatellátási helyeknek az adatai, valamint a központi felvételi vizsgákkal és a középfokú felvételi eljárás további menetével kapcsolatos minden információ elérhető az Oktatási Hivatal honlapján.

Az írásbeli vizsgákra való jelentkezés határideje december 7-e, a jelentkezést ahhoz a központi írásbeli vizsgát szervező középiskolai feladatellátási helyhez kell beadni, amelyben a jelentkező a vizsgát meg kívánja írni - közölték.

Középiskolai felvételi: milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket?

Mi alapján döntenek a középiskolák a diákok felvételi kérelméről? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Minden középiskolában azonosak a felvételi szabályok? Csak azok kerülhetnek be, akik megírják a felvételi tesztet? A középfokú iskolák a jelentkezőket háromféle szempontrendszer alapján rangsorolhatják: vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot, vagy a jegyeket, az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.