A gimnáziumok és szakgimnáziumok 64 százaléka, 425 intézmény írta elő egy vagy több feladatellátási helyén a hozzájuk jelentkező tanulóknak a központi írásbelin való részvételt - közölte az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-vel.
A hivatal közleményében emlékeztetett, hogy a középfokú iskolák az utóbbi hetekben közzétették felvételi tájékoztatóikat, amelyekben meghatározták, milyen osztályokat indítanak majd a 2019/2020. tanévben. Emellett megjelölték azt is, hogy - az adott jogszabályi keretek között - milyen felvételi eljárással veszik majd fel a hozzájuk jelentkezőket.
A jogszabályok alapján a központi írásbelin való részvételt a gimnáziumok és szakgimnáziumok írhatják elő, ezzel idén 425 intézmény élt, ami az iskolák 64 százaléka. (Tavaly az intézmények 63 százaléka követelte meg a központi írásbelit).
Ha egy tanuló úgy tervezi, hogy februárban ezek valamelyikébe is beadja felvételi jelentkezését, mindenképpen részt kell vennie a központi írásbeli vizsgákon. Ezeknek az iskoláknak és feladatellátási helyeknek az adatai, valamint a központi felvételi vizsgákkal és a középfokú felvételi eljárás további menetével kapcsolatos minden információ elérhető az Oktatási Hivatal honlapján.
Az írásbeli vizsgákra való jelentkezés határideje december 7-e, a jelentkezést ahhoz a központi írásbeli vizsgát szervező középiskolai feladatellátási helyhez kell beadni, amelyben a jelentkező a vizsgát meg kívánja írni - közölték.
Középiskolai felvételi: milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket?
Mi alapján döntenek a középiskolák a diákok felvételi kérelméről? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Minden középiskolában azonosak a felvételi szabályok? Csak azok kerülhetnek be, akik megírják a felvételi tesztet? A középfokú iskolák a jelentkezőket háromféle szempontrendszer alapján rangsorolhatják: vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot, vagy a jegyeket, az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
