"A matek nehéz volt, és kevés volt az idő" - milyen volt a középiskolai felvételi?

Összesen 68 600 diák írta meg szombat délelőtt a középiskolai felvételit magyarból és matematikából. Olvasóinkat kérdeztük arról, milyennek tartják a feladatsorokat.

  • Eduline
Fülöp Máté

A négy- és ötosztályos középiskolák felvételi feladatsorait és a megoldásokat itt nézhetitek meg, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tesztjeit pedig innen tölthetitek le.

Több olvasónk elmondta, milyennek tartja az írásbelit - szülők, tanárok és természetesen diákok is leírták a véleményüket, a kommentek közül válogattunk.

Végigcsináltuk mindkét gyerekemmel, valamint én is itthon, miután 1 hónapig intenzíven gyakoroltunk. A magyar könnyű feladatsor volt, melyre, így utólag is megnézve, elegendő idő volt. A matek feladatsort sem találtam nehéznek, de itt azért az idő igencsak kevés. Itthon, nyugodt körülmények között is, folyamatosan írva lett volna csak készen. A vizsgán drukk alatt, ha még gondolkodni is kellett, szerintem nagyon kegyetlen volt a rá szabott idő.

A lányom szerint nem volt nagyon nehéz a matek, csak az, amiben ő gyengébb. Volt még idő, de ami nem ment, az nem ment neki. Magyar: a fogalmazásra több idő ment el, így volt feladat, amire nem jutott.

Első vélemények alapján a matek nehéz volt, és kevés volt az idő! Ez nem újdonság, évente ezt halljuk, mégse változik semmi.

Az a jó, ha nehéz. És amíg vannak gyerekek, akik 50 pontot írnak, addig nincs gond. Az a baj, hogy a gyerekek és a szülők azt hiszik, hogy csak az jó, ha 48 pontot vagy többet ér el a gyerek. Nem. Ennél kevesebb is jó teljesítmény.

Javaslom a hatodikosok magyar felvételijét megtekintésre...az én lányom ma azt írta...szeintem a nyolcdikosnál keményebb volt - bár nem olyan cuki meg édibédi, de nagyon elkeseredtem....erre készülünk 3 hónapja, és egy döbbenet volt a feladatok 80% a-véleményem szerint. Hatodikos fejjel a nyolcadikost jobbra írta volna

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.