"A matek nehéz volt, és kevés volt az idő" - milyen volt a középiskolai felvételi?

Összesen 68 600 diák írta meg szombat délelőtt a középiskolai felvételit magyarból és matematikából. Olvasóinkat kérdeztük arról, milyennek tartják a feladatsorokat.

  • Eduline
Fülöp Máté

A négy- és ötosztályos középiskolák felvételi feladatsorait és a megoldásokat itt nézhetitek meg, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tesztjeit pedig innen tölthetitek le.

Több olvasónk elmondta, milyennek tartja az írásbelit - szülők, tanárok és természetesen diákok is leírták a véleményüket, a kommentek közül válogattunk.

Végigcsináltuk mindkét gyerekemmel, valamint én is itthon, miután 1 hónapig intenzíven gyakoroltunk. A magyar könnyű feladatsor volt, melyre, így utólag is megnézve, elegendő idő volt. A matek feladatsort sem találtam nehéznek, de itt azért az idő igencsak kevés. Itthon, nyugodt körülmények között is, folyamatosan írva lett volna csak készen. A vizsgán drukk alatt, ha még gondolkodni is kellett, szerintem nagyon kegyetlen volt a rá szabott idő.

A lányom szerint nem volt nagyon nehéz a matek, csak az, amiben ő gyengébb. Volt még idő, de ami nem ment, az nem ment neki. Magyar: a fogalmazásra több idő ment el, így volt feladat, amire nem jutott.

Első vélemények alapján a matek nehéz volt, és kevés volt az idő! Ez nem újdonság, évente ezt halljuk, mégse változik semmi.

Az a jó, ha nehéz. És amíg vannak gyerekek, akik 50 pontot írnak, addig nincs gond. Az a baj, hogy a gyerekek és a szülők azt hiszik, hogy csak az jó, ha 48 pontot vagy többet ér el a gyerek. Nem. Ennél kevesebb is jó teljesítmény.

Javaslom a hatodikosok magyar felvételijét megtekintésre...az én lányom ma azt írta...szeintem a nyolcdikosnál keményebb volt - bár nem olyan cuki meg édibédi, de nagyon elkeseredtem....erre készülünk 3 hónapja, és egy döbbenet volt a feladatok 80% a-véleményem szerint. Hatodikos fejjel a nyolcadikost jobbra írta volna

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.