Nyilvánosságra hozta a 2013/14-es tanév rendjét az Emberi Erőforrások Minisztériuma: íme, a legfontosabb tudnivalók a középiskolai felvételiről.
Központi felvételi vizsgák: december 10-ig kell jelentkezni
December 10-ig kell jelentkezni a középfokú központi felvételi vizsgákra: ez a határidő vonatkozik a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, illetve a 4 osztályos gimnáziumokba és középiskolákba jelentkezőkre is. A jelentkezést a vizsgát szervező intézményben kell benyújtani: a felvételi vizsgát tartó intézmények listája az Oktatási Hivatal honlapján lesz elérhető november 15-től, a hátrányos helyzetű diákokat segítő Arany János Tehetséggondozó Program pályázati kiírását pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján teszik közzé szeptember 13-ig: a pályázatot december 12-ig kell beadni.
Írásbeli vizsgák: január 18.
A központi felvételi írásbeli vizsgákat január 18-án tartják: azoknak, a pótló vizsgát január 23-án tartják. Az írásbeli eredményéről február 6-ig kapnak értesítést a szülők és a diákok.
A felvételihez a tanulói adatlapra, illetve iskolánként külön jelentkezési lapra van szükség, amelyeket február 14-ig kell elküldeni a felvételi központnak, illetve azoknak a középiskoláknak, ahova a diák jelentkezni szeretne. A 9. évfolyamra jelentkezők esetében ezt az általános iskola intézi, az alacsonyabb évfolyamra jelentkezők, illetve a Belügyminisztérium által fenntartott iskolákba jelentkezők a www.oktatas.hu oldalról tölthetik le a nyomtatványokat.
Szóbeli felvételi: február 18-tól március 7.
A szóbeli felvételiket február 18. és március 7. között tartják, a megjelölt iskolák sorrendjén a tanulói adatlap módosításával március 17-én és 18-án, az általános iskolákban, illetve az oktatas.hu-ról letöltött nyomtatványok beküldésével lehet.
Felvételi eredmény: április 25-ig
A végleges felvételi döntésről az iskolák április 25-ig értesítik a hozzájuk jelentkező diákokat és szüleiket. Azokban az iskolákban, ahova a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, május 5. és 16. között hirdetnek pótfelvételit: ekkor már csak a felvételi kérelmet kell beadni. Rendkívüli felvételi eljárást az iskolák igazgatói augusztus 29-ig írhatnak ki.
Híd-program: március 31-ig kiderül, mely iskolák kapcsolódnak
Azok a diákok, akiket nem vesznek fel középfokú intézménybe, a Hídprogramba kapcsolódhatnak be. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) március 31-ig jelöli ki azokat az iskolákat, amelyek a következő tanévtől szervezhetnek ilyen programot. Az általános iskoláknak június 20-ig kell értesíteniük az illetékes járási hivatalt és Klebelsberg-központot, hogy mely diákok felvételét kezdeményezik. A Híd I. programban a diák a továbbtanuláshoz szükséges alapvető ismereteket, kompetenciákat, illetve a szakma elsajátításához szükséges készségeket pótolhatja. Ha a tanköteles tanuló középfokú iskolában nem akar továbbtanulni, a Híd II. programba kerülhet be.
A középfokú iskolákban és a Hídprogramot indító iskolákban június 25. és 27. között, a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott szakképző iskolákban július 29. és augusztus 15. között, a Belügyminisztérium által fenntartott rendészeti szakközépiskolákban pedig augusztus 4. és 29. között tartják a beiratkozást. Milyen lesz a következő tanév? A szünetek és érettségi vizsgák dátumait itt nézhetitek meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
