Valami nagy baj van az iskolák egy részében? Ilyen feladatokkal próbálják kideríteni

Fülöp Máté

Összesen 267 449 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák írta meg a 2018-as kompetenciamérést – valamennyi magyarországi iskolában ugyanabban az időpontban kapták meg a tesztet a tanulók. Kétszer 45 perc alatt egy matematikai, ugyancsak kétszer 45 perc alatt egy szövegértési tesztet kellett megoldaniuk, emellett szüleikkel együtt kitölthettek egy olyan kérdőívet, amely a család szociális helyzetéről, a szülők munkaerőpiaci helyzetéről, lakhatási körülményeikről tartalmaz kérdéseket – az ún. tanulói kérdőív kitöltése nem kötelező, de a legtöbb iskolában arra kérik a diákokat, hogy válaszoljanak a kérdésekre.

Milyen feladatokat kell megoldani?

Egy gyógytea adagolása a következő: 1 bögre (0,25 liter) vízhez 2 kanál teafüvet kell hozzáadni. Hány kanál teafű szükséges 1 liter főzet elkészítéséhez?

Zedország két nagyvárosának, Argadnak és Bugarnak a távolsága légvonalban 4000 km. Ciraz város légvonalbeli távolsága Argadtól 1300 km, Bugartól pedig 3700 km. Dénes azt állítja, hogy Ciraz az Argadot Bugarral összekötő egyenes úton van. Igaza van-e Dénesnek?

Koknya úr kick-boksz-edző, és edzőtermet keres. Egyszerre 11 gyerek jár hozzá edzésre, akik ezért fejenként 700 zed óradíjat fizetnek. Óránként legfeljebb hány zedért bérelhet edzőtermet Koknya úr, ha azt szeretné, hogy óránként legalább 3000 zed megmaradjon számára?

Többek között ilyen kérdésekre kellett válaszolniuk a hatodikos diákoknak a szerdai kompetenciamérésen. "A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban alkalmazni" - olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

A matematikateszt feladataihoz fokozatosan nehezedő 1-4 olyan kérdés tartozik, amely rendszerint életszerű szituációkhoz kapcsolódik, a kérdések között vannak egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható és hosszabb számításokat, önálló matematikai módszer leírását igénylő feladatok. A szövegértés különböző szövegeihez 7-15 kérdés tartozik. Ezekkel azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni az olvasott információkat, képes-e az összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.

Milyen eredményeket érnek el a diákok a kompetenciamérésen?

Nem javultak, de legalább nem is romlottak az eredmények - ez derült ki a 2017-es kompetenciamérés áprilisban nyilvánosságra hozott eredményeiből. „Az adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk mindössze a szövegértés és a matematika területén” – olvasható az Oktatási Hivatal elemzésében, amelyben azt is hozzáteszik: a különbségek olyan kicsik, hogy „azokkal sem a fejlődésre, sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani”.

Még mindig hatalmasak a különbségek a falusi és a fővárosi iskolákban tanulók, a budapesti, a nyugat-magyarországi, valamint az észak-magyarországi és észak-alföldi diákok teljesítménye között. A legrosszabb átlageredményeket mind matematikából, mind szövegértésből az észak-magyarországi és az észak-alföldi diákok, valamint a községekben élő tanulók produkálták, míg a legmagasabb pontszámot a budapesti diákok szerezték.

Még ennél is nagyobb a különböző iskolatípusok tanulói teljesítménye közötti különbség. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók 160-175 ponttal jobb átlageredményt értek el, mint az általános iskolákban tanuló kortársaik, az előnyük a 10. évfolyamon is jelentős marad – jobb eredményeket értek el a négyosztályos gimnáziumok tanulóinál is, a szakképző intézményekbe járók pontszámához képest még nagyobbak a különbségek.

A szakközépiskolákban – vagyis a korábbi szakiskolákban – azonban siralmasak az eredmények. A hároméves szakképzést választó diákok nemcsak az országos átlagnál szereztek sokkal kevesebb pontot, a tizedikes szakközépiskolások átlageredménye a hatodikos általános iskolásokét sem éri el. „Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai, illetve szövegértési képességekkel rendelkeztek, hiszen ők már akkor is a lemaradók között voltak. Az azonban ezekből az adatokból is kirajzolódik, hogy egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 20%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem” – olvasható az elemzésben.