A kollégiumi nevelők körmére néznek a tanfelügyelők

Nemcsak az általános és középiskolai tanárok, hanem a kollégiumi nevelők munkáját is ellenőrzik majd a tanfelügyelők, akik megnézik az óraterveket, a diákok szobáját, a csoport- és a kollégiumi naplót is.

  • Eduline
Túry Gergely

Az ellenőrzések tervezésekor figyelembe veszik a kollégiumi pedagógusok létszámát és azt, hogy hányan jelentkeztek az adott évben minősítésre - az eljárás eredménye ugyanis a tanfelügyelet értékelésétől is függ. Így - különösen az első években - a minősítő vizsgák és minősítési eljárások nagyban befolyásolják majd a tanfelügyeleti rendszer működését.

Nem rajtaütésszerű ellenőrzés lesz

A tanfelügyelők előzetesen bejelentkeznek majd: felveszik a kapcsolatot a kollégium vezetőjével, meghatározzák az ellenőrzés kezdetét és azt, hogy a pedagógusok közül kiket fognak ellenőrizni, illetve milyen dokumentumokat kell előkészíteni a vizsgálathoz.

A tervek szerint a fővárosi és a megyei kormányhivatalok minden tanév végéig összeállítják a következő tanév ellenőrzéseinek ütemezését - ezeket a terveket az intézmények a nyár végén kapják meg. A végleges tervek azonban szeptember elejéig készülnek el, ezekből az igazgatók már látják, melyik tanár mikor kerül sorra.

Stiller Ákos

Mit ellenőriznek?

A tanfelügyelők a kollégiumban dolgozó pedagógus módszertani felkészültségét vizsgálják, azt, hogyan segíti a tanuló személyiségének fejlesztését, az egyéni bánásmód érvényesülését, illetve a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültséget is.

Emellett felmérik a kollégiumi csoportok, közösségek alakulásának segítését és fejlesztését, az esélyteremtést, a nyitottságot a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, az integrációs tevékenységet és a kollégiumi csoportvezetői tevékenységet. Továbbá a pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezését és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiókat, a tanulás támogatását, a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelését, valamint a kommunikációt és szakmai együttműködést, problémamegoldást, illetve az elkötelezettséget és a szakmai felelősségvállalást.

Hogyan ellenőriznek?

Az ellenőrzés több részből áll, az egyik legfontosabb a dokumentumok ellenőrzése: a tanfelügyelők átnézik a nevelők óra- és foglalkozásterveit, megvizsgálják, hogy milyen típusú kollégiumi foglalkozásokat tartanak, milyen módszereket használnak a foglalkozások tervezéséhez, hogyan vezetik a csoport-, illetve a kollégiumi naplót. Emellett a kollégiumban dolgozó pedagógusok is számíthatnak foglalkozáslátogatásra, de a tanfelügyelők a pedagógussal és a kollégium vezetőjével is interjút készítenek majd.

A tanfelügyelők a diákok szobáját is ellenőrzik: többek között azt is megnézik, rendet tartanak-e a tanulók - az Oktatási Hivatal útmutatója ezt azzal magyarázza, hogy a kollégiumi nevelők egyik feladata, hogy "lakókörnyezetükben rendben tartására" neveljék a gyerekeket.

A gimnáziumi tanárok ellenőrzéséről itt olvashattok, a tanfelügyeletről szóló cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.