Reagált a tanárhiányról szóló cikkre a Klebelsberg Központ: szerintük nincs probléma

"Ma már a pedagógus pálya egyre vonzóbb, az 50%-os pedagógus béremelés és a pedagógushallgatói ösztöndíjak hatására 30%-kal nőtt az érintett hallgatók száma" - írják.

  • eduline/mti
pixabay

A Klebelsberg Központ az Index cikkére reagálva adta ki közleményét.

"A Klebelsberg Központ (KK) információi alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a betöltetlen" - írja az Index a KK korábbi közleményre hivatkozva, hozzátéve, hogy a 170 ezer pedagógus 1-2 százaléka egyébként is 1700-3400 betöltetlen tanári álláshelyet jelent. 

Most az iskolák által használt Neptun KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) adataival dolgozva nemcsak a betöltetlen álláshelyekről közöltek adatokat, hanem arról is, hogy az iskolák elegendő tanár hiányában nem tudják kihasználni az állam által finanszírozott teljes órakeretet.

Két héttel az iskolakezdés után még mindig több száz betöltetlen tanári állás van

191 tanítói, 679 tanári - így áll most a pedagógus álláshirdetések száma. Ahogy már írtunk róla, az augusztus végi adatok szerint összesen 5771 betöltetlen álláshely volt az állami köznevelésben, de ebben benne vannak a Klebelsberg Központ által fenntartott néhány óvoda óvópedagógusai, a kollégiumi nevelőtanárok vagy az utazó gyógypedagógusok is.

Erre reagálva a Klebelsberg Központ azt közölte:

Magyarországon továbbra is az OECD átlag alatti az egy pedagógusra jutó gyermekek száma, ráadásul a tankerületi központok fenntartásában működő intézményekben 2017/2018-as tanévhez képest összességében a 2018. szeptember 15-i állapot alapján 1.200 fővel több a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma. A tantárgyfelosztásokat augusztus végén kezdték feltölteni az intézmények a KRÉTA rendszerbe, amelyeket véglegesíteni szeptember 15-ig kellett. Ennek következtében az index.hu-n megjelent, állítólagosan a KRÉTA-ból megszerzett adatok nem tekinthetőek hitelesnek. A cikkben több olyan állítás is szerepel, amely szakmailag nem alátámasztható.

Hozzátették, tény, hogy 2010 előtt mindent megtettek, hogy elvegyék a kedvét a fiataloknak a pedagóguspályáról: több ezer pedagógust tettek utcára és megalázóan alacsony béreket fizettek a pedagógusoknak, de - vélik a Kebelsberg Központnál - ma már a pedagóguspálya egyre vonzóbb, az 50%-os pedagógus béremelés és a pedagógushallgatói ösztöndíjak hatására 30%-kal nőtt az érintett hallgatók száma.

A következő 15 évben 60-70 ezer pedagógus megy majd nyugdíjba

Nyilvánosságra hozta a közoktatás állapotáról szóló helyzetértékelést a Nemzeti Pedagóguskar: a tanári kar elöregedett, az iskolák működtetése azonban olajozottabb, mint korábban. A kar honlapján is elérhető 24 oldalas dokumentum 11 témakörben értékeli a közoktatás jelenlegi helyzetét és fogalmaz meg javaslatokat. Az egyes témakörökben folyamatosan készülnek a részletes, adatokkal alátámasztott elemzések, javaslatcsomagok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.