Vannak olyan kistelepülések, ahonnan nagyon nehéz eljutni az iskolába

Egyre nehezebben tudnak eljutni a szabolcsi kistelepüléseken élő diákok a környező városok iskoláiba. A kormány 2011 után megszüntette a normatív támogatást, így a buszoztatás költségei az önkormányzatokra hárultak, a szükséges forrást viszont sok falu nem tudja előteremteni - számolt be a Hír TV.

  • Eduline
Túry Gergely

A Szabolcs megyei Rákóczitanyán az iskolabuszokat a helyi önkormányzat biztosítja a tanulóknak, innen járnak be a vajai általános iskolába. A Csongrád megyei zsákfaluban, Magyartésen a gyerekek azonban hiába várnak az iskolabuszra, csak a tömött Volán-busszal tudnak ingázni. Mivel az ritkán közlekedik, a helyiek szerint van, hogy a kisdiákok egyáltalán nem tudnak időben beérni iskolájukba Szentesre, nagyon sok család már a 6 órás busszal elviszi a gyerekeket, és beadják az iskolai-óvodai ügyeletbe, mert máshogy nem tudják megoldani, hogy biztosan beérjenek.

Korábban az állam finanszírozta a gyermekek iskolai utaztatását, ám ezt a forrást megszüntették a 2011-es köznevelési törvény után – emlékeztetett a Hír TV által megkérdezett oktatáskutató.

„Gyakorlatilag nincs mód arra, hogy az államköltségvetésből valamilyen csatornán keresztül az önkormányzatok költségvetés-támogatást kapjanak erre a feladatra” – értékelte a helyzetet Radó Péter oktatáskutató. A szakértő szerint egyenként kellene megállapítani, hogy mely településeken van szükség iskolabuszra, majd központilag finanszírozni a rendszert.

Ez a baj a magyar oktatással: egy nyíló olló, ami társadalmi tragédiához vezethet

Tizenöt éves korra a szövegértési képességek már egyértelműen mutatják a magyar iskolarendszer esélyegyenlőtlenségét és azt, hogy mennyit számít az szövegértési gyakorlatokban a diákok családi háttere - mondta a Hír TV-nek egy olvasásszakértő. Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.