Egyre nehezebben tudnak eljutni a szabolcsi kistelepüléseken élő diákok a környező városok iskoláiba. A kormány 2011 után megszüntette a normatív támogatást, így a buszoztatás költségei az önkormányzatokra hárultak, a szükséges forrást viszont sok falu nem tudja előteremteni - számolt be a Hír TV.
A Szabolcs megyei Rákóczitanyán az iskolabuszokat a helyi önkormányzat biztosítja a tanulóknak, innen járnak be a vajai általános iskolába. A Csongrád megyei zsákfaluban, Magyartésen a gyerekek azonban hiába várnak az iskolabuszra, csak a tömött Volán-busszal tudnak ingázni. Mivel az ritkán közlekedik, a helyiek szerint van, hogy a kisdiákok egyáltalán nem tudnak időben beérni iskolájukba Szentesre, nagyon sok család már a 6 órás busszal elviszi a gyerekeket, és beadják az iskolai-óvodai ügyeletbe, mert máshogy nem tudják megoldani, hogy biztosan beérjenek.
Korábban az állam finanszírozta a gyermekek iskolai utaztatását, ám ezt a forrást megszüntették a 2011-es köznevelési törvény után – emlékeztetett a Hír TV által megkérdezett oktatáskutató.
„Gyakorlatilag nincs mód arra, hogy az államköltségvetésből valamilyen csatornán keresztül az önkormányzatok költségvetés-támogatást kapjanak erre a feladatra” – értékelte a helyzetet Radó Péter oktatáskutató. A szakértő szerint egyenként kellene megállapítani, hogy mely településeken van szükség iskolabuszra, majd központilag finanszírozni a rendszert.
Ez a baj a magyar oktatással: egy nyíló olló, ami társadalmi tragédiához vezethet
Tizenöt éves korra a szövegértési képességek már egyértelműen mutatják a magyar iskolarendszer esélyegyenlőtlenségét és azt, hogy mennyit számít az szövegértési gyakorlatokban a diákok családi háttere - mondta a Hír TV-nek egy olvasásszakértő. Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
