Vannak olyan kistelepülések, ahonnan nagyon nehéz eljutni az iskolába

Egyre nehezebben tudnak eljutni a szabolcsi kistelepüléseken élő diákok a környező városok iskoláiba. A kormány 2011 után megszüntette a normatív támogatást, így a buszoztatás költségei az önkormányzatokra hárultak, a szükséges forrást viszont sok falu nem tudja előteremteni - számolt be a Hír TV.

  • Eduline
Túry Gergely

A Szabolcs megyei Rákóczitanyán az iskolabuszokat a helyi önkormányzat biztosítja a tanulóknak, innen járnak be a vajai általános iskolába. A Csongrád megyei zsákfaluban, Magyartésen a gyerekek azonban hiába várnak az iskolabuszra, csak a tömött Volán-busszal tudnak ingázni. Mivel az ritkán közlekedik, a helyiek szerint van, hogy a kisdiákok egyáltalán nem tudnak időben beérni iskolájukba Szentesre, nagyon sok család már a 6 órás busszal elviszi a gyerekeket, és beadják az iskolai-óvodai ügyeletbe, mert máshogy nem tudják megoldani, hogy biztosan beérjenek.

Korábban az állam finanszírozta a gyermekek iskolai utaztatását, ám ezt a forrást megszüntették a 2011-es köznevelési törvény után – emlékeztetett a Hír TV által megkérdezett oktatáskutató.

„Gyakorlatilag nincs mód arra, hogy az államköltségvetésből valamilyen csatornán keresztül az önkormányzatok költségvetés-támogatást kapjanak erre a feladatra” – értékelte a helyzetet Radó Péter oktatáskutató. A szakértő szerint egyenként kellene megállapítani, hogy mely településeken van szükség iskolabuszra, majd központilag finanszírozni a rendszert.

Ez a baj a magyar oktatással: egy nyíló olló, ami társadalmi tragédiához vezethet

Tizenöt éves korra a szövegértési képességek már egyértelműen mutatják a magyar iskolarendszer esélyegyenlőtlenségét és azt, hogy mennyit számít az szövegértési gyakorlatokban a diákok családi háttere - mondta a Hír TV-nek egy olvasásszakértő. Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.