Pénz- és pedagógushiány miatt lemondott a kormány a kilenc évfolyamos iskola bevezetéséről – írta szerdán a hvg.hu, amely úgy tudja, a terv megvalósításához többek között 2-3 ezerrel több tanárra lenne szükség a közoktatásban.
A kilencosztályos iskola bevezetésének ötlete időről időre előkerül, legutóbb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) porolta le a tervet, az ország versenyképességének javítását szolgáló lépésekről szóló anyagukban azt írták, "igény szerint alapozó 0. évfolyam bevezetése" megfontolandó lehet az általános iskolákban.
Az ötletről az elmúlt hónapokban mélyen hallgatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miközben 2017 márciusában Balog Zoltán akkori tárcavezető bejelentette: hamarosan bevezethetik a kilencosztályos általános iskolát, legalábbis kormányzati döntés született az új oktatási forma tervezéséről. Akkor azt is hozzátette, hogy még viták zajlanak arrl, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás.
Ennyi kötelező órájuk lenne a diákoknak az új Nemzeti alaptanterv szerint
Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója. Mutatjuk, milyen és mennyi órájuk lenne a diákoknak a tervezet szerint. Az 1-8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika.
Palkovics László akkori oktatási államtitkár néhány nappal később azt is bejelentette, hogy a kilencéves általános iskolát már 2019-ben bevezetnék, a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát az "alapozó szakaszban", mintegy "előképzőként" jelenne az meg, ugyanakkor a szakmai vita erről is fog szólni, hogy hova illesszék be a plusz egy évfolyamot.
Később visszatáncoltak: március végén a minisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence azonban azt mondta a kilenc évfolyamos iskoláról, hogy a kormány döntést nem hozott, csak „szabad utat engedett annak, hogy erről beszéljenek a köznevelési kerekasztalon és egyéb fórumokon is. Májusban azonban ismét előkerült a téma, Balog Zoltán beszélt arról egy szakmai konferencián, hogy a jövő feladatai közé tartozik a kilenc évfolyamos iskola bevezetése.
A kilenc évfolyamos iskola lenne a megoldás mindenre
A köznevelési államtitkár szerint a kilenc évfolyamos iskola az egyik lehetséges jó válasz a köznevelés tartalmi megerősítésére, s ennek társadalmi vitája a szakmai egyeztetések után a közeljövőben elindulhat. Kiterjesztenék a kisgyermekkori nevelést, hároméves kortól kötelezővé tennék az óvodát és megpróbálják csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányát - ilyen célokat fogalmazott meg Czunyiné Bertalan Judit.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
