Bevezethetik a 9 évfolyamos általános iskolát? Úgy tűnik, lemondtak az ötlet megvalósításáról

Pénz- és pedagógushiány miatt lemondott a kormány a kilenc évfolyamos iskola bevezetéséről – írta szerdán a hvg.hu, amely úgy tudja, a terv megvalósításához többek között 2-3 ezerrel több tanárra lenne szükség a közoktatásban.

  • Eduline

A kilencosztályos iskola bevezetésének ötlete időről időre előkerül, legutóbb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) porolta le a tervet, az ország versenyképességének javítását szolgáló lépésekről szóló anyagukban azt írták, "igény szerint alapozó 0. évfolyam bevezetése" megfontolandó lehet az általános iskolákban.

Az ötletről az elmúlt hónapokban mélyen hallgatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miközben 2017 márciusában Balog Zoltán akkori tárcavezető bejelentette: hamarosan bevezethetik a kilencosztályos általános iskolát, legalábbis kormányzati döntés született az új oktatási forma tervezéséről. Akkor azt is hozzátette, hogy még viták zajlanak arrl, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás.

Ennyi kötelező órájuk lenne a diákoknak az új Nemzeti alaptanterv szerint

Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója. Mutatjuk, milyen és mennyi órájuk lenne a diákoknak a tervezet szerint. Az 1-8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika.

Palkovics László akkori oktatási államtitkár néhány nappal később azt is bejelentette, hogy a kilencéves általános iskolát már 2019-ben bevezetnék, a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát az "alapozó szakaszban", mintegy "előképzőként" jelenne az meg, ugyanakkor a szakmai vita erről is fog szólni, hogy hova illesszék be a plusz egy évfolyamot.

Később visszatáncoltak: március végén a minisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence azonban azt mondta a kilenc évfolyamos iskoláról, hogy a kormány döntést nem hozott, csak „szabad utat engedett annak, hogy erről beszéljenek a köznevelési kerekasztalon és egyéb fórumokon is. Májusban azonban ismét előkerült a téma, Balog Zoltán beszélt arról egy szakmai konferencián, hogy a jövő feladatai közé tartozik a kilenc évfolyamos iskola bevezetése.

A kilenc évfolyamos iskola lenne a megoldás mindenre

A köznevelési államtitkár szerint a kilenc évfolyamos iskola az egyik lehetséges jó válasz a köznevelés tartalmi megerősítésére, s ennek társadalmi vitája a szakmai egyeztetések után a közeljövőben elindulhat. Kiterjesztenék a kisgyermekkori nevelést, hároméves kortól kötelezővé tennék az óvodát és megpróbálják csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányát - ilyen célokat fogalmazott meg Czunyiné Bertalan Judit.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.