Sikeres mentőakció: az utolsó diákot és az edzőt is kihozták a thaiföldi barlangból

Kimentették az utolsó gyereket és az edzőt a thaiföldi Tham Luang barlangrendszerből a mentőalakulatok kedden - jelentette a Spring News helyi tévétársaság.

  • MTI
MTI / EPA / Rungrodzs Jongrit

A tizenkét fiú, egy ifjúsági labdarúgó csapat tagjai edzőjükkel még június 23-án rekedtek a föld alatt. A csoport utolsó tagjai helyi idő szerint 17 óra 40 perckor - közép-európai idő szerint 12.40-kor - értek ki a szabadba.

Ezt követően azonnal orvosi vizsgálat alá vetették őket. Állapotukról semmit sem közöltek. Hamarosan mentőautón, majd helikopteren kórházba szállítják őket.

Horrorfilmbe illő eset: napokig tarthat, mire kimentik a thaiföldi diákokat az óriási barlangrendszerből

Cáfolta kedden a mentést vezető tartományi kormányzó azt a korábbi hírt, amely szerint hónapokba telne barlangban rekedt diákcsoport kimentése. Közben máris telefonvonalat létesítettek a gyerekekhez. Az észak-thaiföldi Csiang Rai tartomány kormányzója, Narongsak Osottanakorn azt mondta, kimentésük biztosan nem kedden valósul meg, de még nem lehet tudni pontosan, hogy mikor.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.