Nem megy a kézírás az elsősöknek

Nem megy a kézírás a gyerekek nagy részének: egy német kutatás szerint a kisiskolások mintegy 70 százaléka az óvoda után nem rendelkezik azokkal a mozgási képességekkel, amelyek a kézírás feltételei.

  • MTI
Shutterstock

Sok gyerek nem tudja befűzni a cipőfűzőjét, nem áll meg egy lábon, és nem jó a kézírása: ezek a képességek összefüggenek egymással - mondta Stephanie Müller oktatáskutató. A jelenség okai a kevés mozgás, az ujjak ügyetlensége, a szülői példa hiánya és az okostelefonok, táblagépek használata.

"Nem annyira mozgékonyak már a gyerekek, mint voltak. Régen kint ugrándoztak, játszottak, fára másztak. Ma a harmadik osztályosok nem tudnak egyenesen hátrafelé menni vagy kapaszkodás nélkül egy lábon megállni" - mondta Müller.

A tépőzár és a nyomógombok miatt ma már nem kell olyan kézügyesség-fejlesztő feladatokat megoldani, mint a cipőfűző befűzése vagy hurkolása, így az úgynevezett nagymozgások és finommozgások nem fejlődnek eléggé. A gyerekek nem látják, hogy a szüleik írnának. Az érintőképernyők használatához egész más kézmozdulatokra és izmokra van szükség, mint a ceruza kézben fogásához.

"A legtöbb tanító segíteni sem képes, mert nem tudják, mi minden kell a gyerekeknek a kézíráshoz, aztán a későbbi években már annyi a tananyag, hogy nincs idő az írással foglalkozni. A tanítóképzésben kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az írástanításra. Olyan hallgatókkal is találkozom már, akik maguk sem fogják helyesen a ceruzát, és nem írnak jól. Hogy tudnák a gyereknek megtanítani a folyó írást?" - magyarázta Müller.

Elmondta: nem jó, ha csak a nyomtatott, különálló betűk írását tanítják meg, mert az összekötött, úgynevezett zsinórírással sokkal gyorsabban lehet írni, mintha minden betűt külön le kellene írni. Az írás mozgásfolyamatait automatizálni kell, csak ebből fejlődhet ki az élet során a személyes kézírás, a nyomtatott betűkből sosem.

"Aki csak menetelni tanul meg, nem fog salsát táncolni. A kézírásnak ráadásul külön értéke is van, egész mást jelent egy kézzel írt születésnapi gratuláció, mint egy SMS" - tette hozzá a kutató.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.