Forró tantermekben aszalódnak a diákok és a tanárok, alig van klíma az iskolákban

Hiába szeretnének, az iskolák csak nagyon nehezen tudnak beszerezni klímát. Pedig a forró tantermekben a kánikula idején a tanulók teljesítménye is romlik.

  • Eduline
MTI / Jászai Csaba

A Magyar Narancs azt írja, bár hivatalos statisztika nincs arról, hány olyan iskola van, ahol egyáltalán nincs klíma, a magyar közoktatási intézmények legtöbbje a május beköszöntével azzal a problémával is szembesül, hogy a diákjaik a tikkasztó melegben légkondicionáló nélküli termekben kénytelenek tanulni. Az iskolák pedig hiába szeretnének beszerezni klímát, ez ma szinte lehetetlen feladatnak tűnik.

Miskolcon, a Herman Ottó Gimnáziumban például már a szülők jelezték, hogy lenne igény klímára, mivel az iskola tanára, Pilz Olivér szerint jelenleg egyetlen klíma sincs az intézményben. Pilz azt mondta, ez nagyon megnehezíti az év végi hajrában a gyereknek és a felnőttnek is egyaránt a koncentrációt, miközben a tananyag mennyisége szerinte nem engedi meg, hogy hetekkel a tanév vége előtt az időjárás miatt „lazítsanak”.

Legutóbb a Harvard, a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) és a Georgiai Állami Egyetem kutatói jutottak arra a következtetésre, hogy a kánikulában, a 32 foknál melegebb időben jelentős mértékben romlik a diákok teljesítménye. A kutatók rájöttek, hogy a nyári melegben nehezebben fókuszálnak a diákok.

Ha egy iskola valamilyen eszközt szeretne vásárolni, akkor az illetékes tankerületi központhoz kell fordulni és engedélyt kérni, mivel az iskolák gazdálkodási szempontból semmilyen önállósággal nem rendelkeznek. Vagyis ha egy igazgató klímát szeretne beszerezni, le kell adnia az igényét, amire majd érkezik valamilyen válasz. „Én januárban igényeltem klímát négy helyiségre, semmilyen visszajelzés nincs, azaz az érettségiig már nem oldódik meg a dolog. De minden másra igaz, hogy nincs az iskolának önállósága, döntési jogosultsága semmilyen beszerzésben” – mesélte a lapnak egy igazgató.

A klíma hiánya azért is állítja kihívás elé az iskolákat, mert a szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban például pont a nyári meleg beköszöntével kezdődik az érettségi szezon, ami csak június végével ér véget.

Meglepő hatások ronthatják a diákok teljesítményét az iskolában

A hőhullámok rossz hatással vannak a tanulók teljesítményére, állapították meg a Harvard, a UCLA és a Georgiai Állami Egyetem kutatói, akik tízmillió amerikai tanuló vizsgaeredményeit nézték át a 2001-2014-es időszakból, és vetették össze az eredményeket az időjárási adatokkal. Megállapításuk szerint "jelentős összefüggés" mutatkozik a hőhullámok és a romló teljesítmény között - írja a 444.hu.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.