Véleményük szerint felelősséggel lehet, és kell is a terrorizmusról beszélni az iskolában, mivel globális problémáról van szó, melyről így is, úgy is tudnak a tanulók. A Toldi pedig kifejezetten jó kapcsolódási pont lehet ehhez.
Az állami tankönyvek egyikében, Alföldy Jenő és Valaczka András Irodalom 6. Olvasókönyvében a terrorizmussal kapcsolatban kérdezik a gyerekeket a Toldi történetén keresztül- ahogy korábban írtunk róla. A nyolcadikos földrajzkönyvben pedig Olaszországról, mint legfontosabb információ az szerepel, hogy ott sok a migráns.
A sajtóban megjelent kritikákra honlapján reagált az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete, mint az állami tankönyvfejlesztést végző intézet. Cáfolja mind a két tankönyv esetén, hogy abban aktuálpolitikai szándék jelent volna meg - írja a hvg.hu.
„Az, hogy Toldi sarokbaszorított, tehetetlen helyzete erőszakot szül, könnyen párba állítható a terrorizmus egyik lehetséges kiváltó okával. Ebben kormányzati, aktuálpolitikai szándékot látni kifejezetten paranoia, vagy inkább szándékos csúsztatás” – írják. Megjegyzik a kifogásolt részek 6 éve a tankönyv részét képezik, sőt, a tankönyv előzményköteteiben is benne voltak, és eddig soha senki nem kifogásolta őket.
Mint írják, ezzel lehetőség adódik a mindennapi élet jelenségeit az irodalmi művek összefüggéseiben vizsgálni, és ez elemi összetevője mindenfajta irodalomolvasásnak. A tanulók számára az aktuális, őket körülvevő világgal való asszociáció természetes folyamat.
Teljes a káosz az ingyenes tankönyvek körül, mindenhol más a rendszer
Miközben a kormány úgy döntött, hogy kivezeti a tartós tankönyveket az általános iskola alsó évfolyamairól, hasonló rendszert vezetett be a felsősöknél, "ingyen tankönyv" jelszó alatt. Több iskola viszont inkább megpróbálja majd kigazdálkodni az új tankönyveket, mintsem hogy megtiltsák a gyerekeknek, hogy azokba beleírjanak - írja az Abcúg.hu.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
