Megszólalt az állami tankönyvfejlesztő: nincs baj Toldi és a terrorizmus kapcsolatával

Véleményük szerint felelősséggel lehet, és kell is a terrorizmusról beszélni az iskolában, mivel globális problémáról van szó, melyről így is, úgy is tudnak a tanulók. A Toldi pedig kifejezetten jó kapcsolódási pont lehet ehhez.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

Az állami tankönyvek egyikében, Alföldy Jenő és Valaczka András Irodalom 6. Olvasókönyvében a terrorizmussal kapcsolatban kérdezik a gyerekeket a Toldi történetén keresztül- ahogy korábban írtunk róla. A nyolcadikos földrajzkönyvben pedig Olaszországról, mint legfontosabb információ az szerepel, hogy ott sok a migráns.

A sajtóban megjelent kritikákra honlapján reagált az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete, mint az állami tankönyvfejlesztést végző intézet. Cáfolja mind a két tankönyv esetén, hogy abban aktuálpolitikai szándék jelent volna meg - írja a hvg.hu.

„Az, hogy Toldi sarokbaszorított, tehetetlen helyzete erőszakot szül, könnyen párba állítható a terrorizmus egyik lehetséges kiváltó okával. Ebben kormányzati, aktuálpolitikai szándékot látni kifejezetten paranoia, vagy inkább szándékos csúsztatás” – írják. Megjegyzik a kifogásolt részek 6 éve a tankönyv részét képezik, sőt, a tankönyv előzményköteteiben is benne voltak, és eddig soha senki nem kifogásolta őket.

Mint írják, ezzel lehetőség adódik a mindennapi élet jelenségeit az irodalmi művek összefüggéseiben vizsgálni, és ez elemi összetevője mindenfajta irodalomolvasásnak. A tanulók számára az aktuális, őket körülvevő világgal való asszociáció természetes folyamat.

Teljes a káosz az ingyenes tankönyvek körül, mindenhol más a rendszer

Miközben a kormány úgy döntött, hogy kivezeti a tartós tankönyveket az általános iskola alsó évfolyamairól, hasonló rendszert vezetett be a felsősöknél, "ingyen tankönyv" jelszó alatt. Több iskola viszont inkább megpróbálja majd kigazdálkodni az új tankönyveket, mintsem hogy megtiltsák a gyerekeknek, hogy azokba beleírjanak - írja az Abcúg.hu.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.