A szülők többsége nem tudja, hogy az ő gyerekük is szokott másokat bántani. Az alsósokat jellemzően a megfélemlítés látható formái jelennek meg, a felsősök arról számoltak be, hogy az ilyen esetek inkább online érik őket.
"Hajlamosak vagyunk a gyerekek túlzásának tekinteni az elhangzottakat, holott ezek az esetek súlyos pszichológiai problémákhoz is vezethetnek a bántalmazott fiataloknál. A maga szakterületén mindenki tehet ezen esetek ellen" - hangsúlyozta Aranyosné Börcs Janka.
Emlékeztetett: a médiahatóság 2011-ben hozta létre az internet hotline szolgáltatását, amelyen a többi között kilenc témakörben jog- és érdeksértéseket bárki bejelenthet, így a zaklatást is, és tavaly nyitották meg a Bűvösvölgy oktatóközpontot, ahol már eddig is több ezer fiatalnak tanították a biztonságos és hatékony médiahasználatot.
Közölte, a gyermekvédelem online vonatkozásaival foglalkozó kerekasztal már tavaly közzétette ajánlását az internetszolgáltatók számára, hogy tegyenek hozzáférhetővé ingyenes magyar nyelvű szűrőprogramot, amelyet a szülők és pedagógusok letölthetnek a gyerekbarat.nmhh.hu weboldalról is mobiltelefonokra, táblagépre és számítógépre egyaránt.
Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke a több mint száz szakember, köztük számos tanár, rendőr részvételével megrendezett eseményen arról beszélt, az elmúlt két évtized informatikai robbanásának következtében gyakran éppen azok a felnőttek nem tudják megvédeni a fiatalokat az online tér veszélyeitől, akiknek ez a feladatuk lenne, míg egy kutató az online bántalmazás, megfélemlítés hatalmas látenciájáról szólt.
A szülők nem tudják
Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa megemlítette: nemrégiben ezer diák, nyolcszáz szülő és mintegy kétszáz tanár megkérdezésével végeztek felmérést általános iskolákban és középiskolákban.
Az eredmények azt mutatják: a szülők 83 százaléka él abban a tudatban, hogy gyermeke sosem követett el bántalmazást, míg a gyerekek 64 százaléka nyilatkozott ugyanígy. Eközben - jegyezte meg - négyszer annyi gyerek mondta magát ilyen cselekmény elkövetőjének, mint ahány szülő tudott ilyen esetről. A szakember felhívta a figyelmet: az alsó tagozatosoknál jellemzően a megfélemlítés látható formái jelennek meg, a felsősök arról számoltak be, hogy az ilyen esetek inkább online érik őket, míg a középiskolásoknál drasztikusan csökken a jelzett megfélemlítések száma. Ennek egyik okaként azt említette, hogy a fiatalok erre az életkorra megtanulják helyre tenni az ilyen támadásokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
