A szülők többsége nem tudja, hogy az ő gyerekük is szokott másokat bántani. Az alsósokat jellemzően a megfélemlítés látható formái jelennek meg, a felsősök arról számoltak be, hogy az ilyen esetek inkább online érik őket.
"Hajlamosak vagyunk a gyerekek túlzásának tekinteni az elhangzottakat, holott ezek az esetek súlyos pszichológiai problémákhoz is vezethetnek a bántalmazott fiataloknál. A maga szakterületén mindenki tehet ezen esetek ellen" - hangsúlyozta Aranyosné Börcs Janka.
Emlékeztetett: a médiahatóság 2011-ben hozta létre az internet hotline szolgáltatását, amelyen a többi között kilenc témakörben jog- és érdeksértéseket bárki bejelenthet, így a zaklatást is, és tavaly nyitották meg a Bűvösvölgy oktatóközpontot, ahol már eddig is több ezer fiatalnak tanították a biztonságos és hatékony médiahasználatot.
Közölte, a gyermekvédelem online vonatkozásaival foglalkozó kerekasztal már tavaly közzétette ajánlását az internetszolgáltatók számára, hogy tegyenek hozzáférhetővé ingyenes magyar nyelvű szűrőprogramot, amelyet a szülők és pedagógusok letölthetnek a gyerekbarat.nmhh.hu weboldalról is mobiltelefonokra, táblagépre és számítógépre egyaránt.
Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke a több mint száz szakember, köztük számos tanár, rendőr részvételével megrendezett eseményen arról beszélt, az elmúlt két évtized informatikai robbanásának következtében gyakran éppen azok a felnőttek nem tudják megvédeni a fiatalokat az online tér veszélyeitől, akiknek ez a feladatuk lenne, míg egy kutató az online bántalmazás, megfélemlítés hatalmas látenciájáról szólt.
A szülők nem tudják
Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa megemlítette: nemrégiben ezer diák, nyolcszáz szülő és mintegy kétszáz tanár megkérdezésével végeztek felmérést általános iskolákban és középiskolákban.
Az eredmények azt mutatják: a szülők 83 százaléka él abban a tudatban, hogy gyermeke sosem követett el bántalmazást, míg a gyerekek 64 százaléka nyilatkozott ugyanígy. Eközben - jegyezte meg - négyszer annyi gyerek mondta magát ilyen cselekmény elkövetőjének, mint ahány szülő tudott ilyen esetről. A szakember felhívta a figyelmet: az alsó tagozatosoknál jellemzően a megfélemlítés látható formái jelennek meg, a felsősök arról számoltak be, hogy az ilyen esetek inkább online érik őket, míg a középiskolásoknál drasztikusan csökken a jelzett megfélemlítések száma. Ennek egyik okaként azt említette, hogy a fiatalok erre az életkorra megtanulják helyre tenni az ilyen támadásokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
