Újra komoly feladat vár az érettségizőkre: elkezdődtek a szóbeli vizsgák

Mától megkezdődnek az idei érettségi szóbeli vizsgái országszerte, a diákok először emelt szinten adnak számot tudásukról.

  • MTI
Asszonyi Eszter

Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 7. és 14., a középszintű szóbeliket pedig június 18. és 29. között tartják. Emelt szinten egy hét alatt 94 tárgyból, 176 helyszínen, 2815 tantárgyi bizottság előtt több mint 41 700 szóbeli vizsga lesz.

Az emelt szintű vizsgákat a húsz megyei, fővárosi kormányhivatal (KH) szervezi. Az OH által elkészíttetett szóbeli tételek a KH-k közreműködésével jutnak el a három tagú tantárgyi bizottságokhoz. A tantárgyi bizottságok elnökét és tagjait a vizsgaszervező KH bízza meg.

A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja - a tárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján - egyéni értékelő lapon, külön-külön értékeli. Az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot az érettségi vizsgabizottságnak a diákok teljesítményének minősítésére. A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden érettségizőről, amelyet a vizsgaszervező KH küld meg az illetékes érettségi vizsgabizottságnak.

Itt az OFI magyarázata: ezért nincs kronológia az új történelmi atlaszban

A 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin már csak az új történelmi atlaszt használhatják majd a diákok. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán részletes cikk jelent meg arról, miért nem tartják jónak, ha kronológia is van az atlaszban.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.