Évente 7 ezer gyerek marad ki az iskolából

Évente körülbelül 7-10 ezer gyerek van, aki nem szerez semmilyen szakmát, de sokszor még az általános iskolát sem fejezik be. Ők 16 évesen minden iskolából kitehetők – írta a VS.

  • Eduline
Shutterstock

A végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya 2013-ban 11% körül volt – becslések szerint évente 7000 és 10 000 közötti gyermeklétszámról van szó. Ez tíz év alatt annyi, mint két közepes nagyságú megyeszékhely teljes lakossága.

10, 20, sőt 40 év múlva is a lemorzsolódók még bőven aktív korúak lesznek, de arra, hogy mi történjen velük, úgy tűnik, egyelőre nincs terv – írta a VS.

A szakiskolákban a lemorzsolódás kb. 30 %-os, az alapfokról középfokra való átmenet időszakában kb. 5-7 ezer lehet a 16 éven felüli tanulók száma és kb. ennyien maradnak ki az iskolából tanév közben.

Ha valaki „normál” módon végzi az általános iskolát, akkor 1. osztályos, amikor betölti a 6 éves kort. Abban az évben, amikor betölti a 12. évét, befejezi a 6. osztályt, amikor betölti a 14. évét, befejezi a 8.-at, vagyis az általánost. Azoknál, akik hetedikig két iskolaévet is ismételni kényszerültek, hirtelen valós veszély lesz, hogy a tankötelezettség végéig esetleg nem fejezik be az általános iskolát sem, és alapfokú végzettség vagy szakmai tudás nélkül kerülnek ki az iskolapadból.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.