Bírósági határozat mondja ki, hogy a kormány több ponton is alkotmányellenes módon államosította az önkormányzati iskolákat, sőt az ügyben az Alkotmánybíróságnak is állást kell foglalnia 90 napon belül - írja a 444.hu.
A 444 emlékeztet arra, hogy a Fidesz-kormányzat 2013 elején kezdődő ütemben az önkormányzatoktól elvonta az iskoláik fenntartói jogosítványait, de az iskolák működtetése akkor még az önkormányzatoknál maradt. 2017 elejétől az iskoláikat még saját kezűleg működtető önkormányzatokat is arra kényszerítették egy új törvénnyel, hogy az ingatlanaikat „önként” adják át ingyenes vagyonkezelésbe az állami fenntartónak.
Csömör önkormányzata ez utóbbit támadta meg a bíróságon. Kényszerűségből aláírta ugyan a vonatkozó vagyonátadási szerződést, de csak azzal a fenntartással, hogy az ügyben bírósághoz fordulnak, és nekik kedvező ítélet esetén továbbra is ők maradnának az iskolaüzemeltetők.
Három lényegi pontban támadta meg az államosításról szóló törvényt. Szerintük a kormányzat egyenlő felek szerződésének igyekezett beállítani az államosítást, a törvénnyel arra kényszerítve az önkormányzatokat, hogy a képviselőtestületük a szerződéskötés előtt „önként” szavazza meg, hogy lemondanak az iskolaingatlanokról, de az iskolavagyon teljes elvételét alaptörvényellenesnek találják.
Emellett indokolatlan diszkriminációnak tartják, hogy a törvény csak a települési önkormányzatokat zárta ki a lehetséges iskolaműködtetők és fenntartók közül, miközben továbbra is lehetővé tette, hogy az állam, a nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, magánszemélyek, cégek és alapítványok iskolákat tartsanak fenn.
A bíróság 2018. január 8-án arról értesítette a felperes Csömört, hogy felfüggeszti a pert, a törvény több pontját ugyanis alkotmánysértőnek találta, ezért a felfüggesztéssel egyidőben az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy az semmisítse meg a jogszabály több pontját. Az AB-nek az ügyben legkésőbb 90 napon belül kell döntést hoznia.
Alkotmánybírósághoz fordultak: a központosítás nehézségeket és lassú ügyintézést hozott
Egy évvel ezelőtt döntött úgy a csömöri képviselő-testület, hogy nem fogadja el az oktatás államosításának újabb lépcsőfokát, és pert indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen. A településvezető szerint a központosítás nehézségeket és lassú ügyintézést hozott, és egyre nehezebb érvényesíteni a gyerekek érdekeit, pedig mint mondta, az iskolának erről kellene szólnia - írja a HírTV.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
