Alkotmányellenes volt az iskolaállamosítás? Döntenie kell az Alkotmánybíróságnak

Bírósági határozat mondja ki, hogy a kormány több ponton is alkotmányellenes módon államosította az önkormányzati iskolákat, sőt az ügyben az Alkotmánybíróságnak is állást kell foglalnia 90 napon belül - írja a 444.hu.

  • Eduline
Túry Gergely

A 444 emlékeztet arra, hogy a Fidesz-kormányzat 2013 elején kezdődő ütemben az önkormányzatoktól elvonta az iskoláik fenntartói jogosítványait, de az iskolák működtetése akkor még az önkormányzatoknál maradt. 2017 elejétől az iskoláikat még saját kezűleg működtető önkormányzatokat is arra kényszerítették egy új törvénnyel, hogy az ingatlanaikat „önként” adják át ingyenes vagyonkezelésbe az állami fenntartónak.

Csömör önkormányzata ez utóbbit támadta meg a bíróságon. Kényszerűségből aláírta ugyan a vonatkozó vagyonátadási szerződést, de csak azzal a fenntartással, hogy az ügyben bírósághoz fordulnak, és nekik kedvező ítélet esetén továbbra is ők maradnának az iskolaüzemeltetők.

Három lényegi pontban támadta meg az államosításról szóló törvényt. Szerintük a kormányzat egyenlő felek szerződésének igyekezett beállítani az államosítást, a törvénnyel arra kényszerítve az önkormányzatokat, hogy a képviselőtestületük a szerződéskötés előtt „önként” szavazza meg, hogy lemondanak az iskolaingatlanokról, de az iskolavagyon teljes elvételét alaptörvényellenesnek találják.

Emellett indokolatlan diszkriminációnak tartják, hogy a törvény csak a települési önkormányzatokat zárta ki a lehetséges iskolaműködtetők és fenntartók közül, miközben továbbra is lehetővé tette, hogy az állam, a nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, magánszemélyek, cégek és alapítványok iskolákat tartsanak fenn.

A bíróság 2018. január 8-án arról értesítette a felperes Csömört, hogy felfüggeszti a pert, a törvény több pontját ugyanis alkotmánysértőnek találta, ezért a felfüggesztéssel egyidőben az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy az semmisítse meg a jogszabály több pontját. Az AB-nek az ügyben legkésőbb 90 napon belül kell döntést hoznia.

Alkotmánybírósághoz fordultak: a központosítás nehézségeket és lassú ügyintézést hozott

Egy évvel ezelőtt döntött úgy a csömöri képviselő-testület, hogy nem fogadja el az oktatás államosításának újabb lépcsőfokát, és pert indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen. A településvezető szerint a központosítás nehézségeket és lassú ügyintézést hozott, és egyre nehezebb érvényesíteni a gyerekek érdekeit, pedig mint mondta, az iskolának erről kellene szólnia - írja a HírTV.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.