Furcsa szöveg a hetedikes tankönyvben: az idén került bele a CNN-t szidalmazó rész?

Nem nyolc éve, hanem most került a Nyugat-imádatról szóló, sokat kritizált szöveg a hetedikesek irodalomkönyvébe - írja Facebook-oldalán Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

  • Eduline

Az utóbbi napokban felháborodást keltett a hetedikes irodalomtankönyvben szereplő szöveg, amely a Nyugat-imádatot a CNN hírcsatorna műsorainak nézésével, a Coca-Cola fogyasztásával, valamint a Nike cipő hordásával illusztrálja.

Facebook - Kettős Mérce

Valaczkó András, a kritizált munka egyik szerzője a hvg.hu-nak múlt héten úgy kommentálta az irodalomkönyvet, illetve a 13. oldalon található vitaindító szövegrészt ért kritikákat, hogy félreértés áldozata lett, és úgy tűnik, mintha „ezeket a nyolc évvel ezelőtt megjelent sorokat mai aktuálpolitikai törekvéseket kiszolgálva” írta volna, holott ő nem foglalkozik ilyesmivel és nem is ért hozzá.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Facebookon azonban azt közölte, "az inkriminált szöveg nem nyolc éve került ebbe a könybe, hanem most, eredetileg a Tóth-Valaczkában szerepelt csak. Valaczka András állítása arról, hogy a szöveget nyolc éve írta, s ma másképp írná meg, sántít, mert az Alföldy-Valaczka bírált változata - amint azt az előszó is hangsúlyozza - idén, erre a tanévre készült! A bírált szöveg tehát a friss, javított kiadásban szerepel, azaz a szerző most is, és nem csupán nyolc éve döntött róla".

Arató László azt is hozzátette, hogy az egyesület azért most foglalkozik az Alföldy-Valaczka-féle tankönyvvel, mert az az idén lett kötelező, eddig csak egy volt a piacon lévő sok közül."És igen: a kormányfő - és az őt hevesen támogató CÖF - az utóbbi években kezdett el Nyugat-ellenes szólamokat hangoztatni, ezért a szöveg akusztikája, súlya most változott meg. Most került új fénybe" - írta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.