Magyar diák is ott volt a világ legnagyobb tudományos versenyén

Véget ért az Intel ISEF (International Science and Engineering Fair), a világ legnagyobb, középiskolásoknak szóló tudományos tehetségkutató versenye, amelyen évről-évre magyar fiatalok is megmérettetik magukat, az idén Magyarországot Rozsnyik Szabolcs képviselte - közölte az Intel hétfőn.

  • MTI
shutterstock

A 19 éves diák a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium végzőse, kutatásait a Szegedi Tudományegyetemen végezte. Munkájával vett részt a Magyar Innovációs Szövetség által meghirdetett 23. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen, ahol kiválasztották, hogy Magyarországot képviselje az idei ISEF-en a „Többfalú szén nanocső kompozitok fotokémiai tulajdonságainak vizsgálata” című munkájával.

Az ISEF idén a pennsylvaniai Pittsburghben május 10. és 15. között zajlott le. A verseny 75 ezer dolláros, mintegy húszmillió forintnak megfelelő fődíját kanadai diák nyerte egy repülőgépekre tervezett légkeverőrendszer kifejlesztésével, amely 190 százalékkal tisztább levegőt juttat a gépek kabinjába úgy, hogy a használatos szűrőrendszereknél 55-ször kevesebb kórokozót enged át.

Egy másik kanadai versenyzőnek az Intel ötvenezer dolláros, vagyis nagyjából 13,5 millió forintnak megfelelő pénzdíját ítélték oda az olcsón, eldobható kivitelben elkészíthető, egyszerűen kezelhető HIV-tesztjéért. A kevesebb mint öt dollárból előállítható, elektromos áramot sem igénylő eszköz egy óra alatt kimutatja a HIV-fertőzést

Az eseményre évről évre a világ legtehetségesebbjei utaznak ki: idén közel 1700 fiatal szállt versenybe és mérte össze tudását a közel négymillió dolláros, több mint egymilliárd forint összdíjazású megmérettetésen. Az Intel 1997 óta szponzorálja a tudományos versenyt.

Magyarország 1995 óta képviselteti magát az ISEF-en. Az eltelt húsz évben a magyar fiatalok kitűnően szerepeltek: összesen két negyedik helyezést, három harmadik helyet, három második díjat, valamint tizenhárom első díjat, valamint több különdíjat nyertek meg. Csupán két évben tértek haza a magyar diákok díj nélkül. A 2005-ös év különösen sikeres volt: Rátai Dániel, a Leonar3Do fantázianevű 3D-s térbeli rajzolóprogramjával hat kategóriában is elnyerte az első díjat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.